Vízmű és reptér akciósan
Mindez persze nem olyan egyszerű: a befektetők nem tolonganak, és a politikai ellenállás is erős. A görög kormány máris csökkentette a számokat a terveiben: korábban úgy számoltak, hogy 2015-ig több mint 50 milliárd euró bevételük lesz az állami vagyon eladásából, ma ezt már csak 15 milliárdra becsülik. Igaz, Athén nem csak pénzt remél a kiárusítástól: úgy vélik, ha a privatizációval megmutatják a reformok iránti elkötelezettségüket, ez biztosítja majd, hogy továbbra is érkezik az országba a pénzügyi segítség az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól – sőt a piacok bizalmát is visszaszerezhetik.
Ám nem segítette a terveket a tavasszal gyors egymásutánban rendezett két parlamenti választás, illetve az emiatt a működését felfüggesztő privatizációs ügynökség. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a tavaly augusztusban létrehozott ügynökség elnöke lemondott idén júniusban, a második szavazás után, és ekkor ismét leállt a munka.
A Reuters információi szerint éppen ezért az idén csak a lottótársaságot és egy athéni épületet tud eladni a görög kormány, és ezzel messze nem éri el az idénre tervezett hárommilliárd eurós privatizációs bevételeket. Nincs is túl sok befektető: a válság kitörése óta kevesen jelentkeznek, hogy Görögországban fektetnének be.
Politikai ellenállással is számolni kell. Az elektromos műveken belül működő szakszervezet, a Genop máris sztrájkokkal, így esetleges áramkimaradásokkal fenyegetőzik, ha eladják a vállalat egyes részeit. A szervezet korábban a nagy baloldali pártot, a Paszokot támogatta, de az utóbbi hónapokban átállt az új baloldali szövetség, a Sziriza mögé, amely ellenzi a privatizációt. A Bloomberg Businessweek szerint egy Sziriza-képviselő közölte: ha kormányra kerülnek, mindenki, akinek köze van az állami vagyon magánosításához, jogi következményekre számíthat. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte az állami vagyonból származó bevételnek a szociális hálót erősítő alapba kell kerülnie, és azt sem zárta ki, hogy együtt dolgozzanak a befektetőkkel.
Egy biztos: a görög kormány és az EU–IMF–EKB hármas, a „trojka” is a privatizációban látja Görögország megmentésének kulcsát (a megszorítások mellett), és ez július elején, a The Economist brit hetilap által rendezett konferencián is kiderült. A görög sajtó szerint a privatizációs ügynökség frissen kinevezett új vezetője, Kosztasz Mitropulosz ott úgy nyilatkozott: „Nincs időnk. Azonnal cselekednünk kell.” Az ország eddig hat pályázatot írt ki, és ezekre kapott ajánlatot befektetőkről. Köztük volt a gázvállalat, a régi repülőtér, a lottótársaság és egy, az olimpiára elkészült épület. A legnagyobb érdeklődés a reptér iránt volt, nyolcan is benyújtottak ajánlatot; a terület újjáépítése a legnagyobb európai rekonstrukció lesz.
