A politikai „meccs” egyáltalán nem lefutott, még a paragrafusokban sem. A szerdai egyiptomi sajtóbeszámolók szerint az ország jogtudósai is megosztottak annak megítélésében, hogy vajon Murszinak van-e igaza, aki rendelettel állította helyre az iszlamista többségű parlamentet, vagy a bíráknak, akik – a választások lebonyolításának részbeni alkotmányellenességére hivatkozva – megerősítették a törvényhozás feloszlatását. A Kairói Egyetem két jogászprofesszora úgy véli például: példátlan és helytelen, hogy a talárosok szembeszegülnek egy államfői rendelettel, noha egyikük szerint a demokráciának az felel meg, hogy a bírósági döntéseket végre is hajtják. Salamoni álláspontot vall a parlament jogi bizottságának elnöke, Mahmud el-Kodari, aki népszavazást írna ki, hogy a közvélemény dönthesse el a vitát. Mindenesetre egy, a sajtóban idézett bíró, Zakaria Abdelaziz véleménye elég árulkodónak tűnik: ő úgy véli, a legfelsőbb bíróság több ítélete is inkább az aktuális politikai helyzetnek felel meg, semmint az egyiptomi jognak.

Kedden minden tiltás ellenére mégiscsak összeült az egyiptomi parlament; ez jelképes győzelmet jelentett Murszi számára. Mindamellett a tábornokok önkorlátozására vall, hogy ezt a karhatalom nem is próbálta megakadályozni. „A nagyobb harc kereteit a Muzulmán Testvériség és a világi hadsereg közötti több évtizedes bizonytalanság jelenti. A testvériség a parlament csaknem ötven százalékát ellenőrzése alatt tartja, és Morszival, aki e csoport jelöltjeként indult az elnökválasztáson, az iszlamisták most döntő pillanatot látnak vallásos programjuk előmozdítására – kommentálja a helyzetet a Los Angeles Times. Az amerikai lap hozzátette: a tábornokok, akiket jellemzően még az országot évtizedeken át irányító Hoszni Mubarak, a tavaly megdöntött elnök nevezett ki, az ilyesfajta ambíciókat igyekeznek elfojtani. Ám ez olyan patthelyzetet eredményez, amely még évekig elhúzódhat.

Mindez kockázatokat hordoz magában. Az egyiptomi gazdaság hanyatlóban van, nem utolsósorban azért, mert pang egyik legfőbb bevételi forrása, az idegenforgalom a bizonytalan biztonsági helyzet és a kiszámíthatatlan folyamatok miatt. Az állandósult tüntetések, megmozdulások azt is jelzik, sokak „arab tavaszhoz” fűzött ideáljainak nem felelnek meg az elmúlt mintegy másfél év eseményei, így az utca hangulatát továbbra is a frusztráció jellemzi a helyszíni beszámolók szerint. (Már az elnökválasztások nagy kérdése volt – különösen a számos jelöltet diszkvalifikáló „előválogató” után –, hogy akár Morszi, akár a világi, a Mubarak-korszak végóráiban miniszterelnök Ahmed Safík győzelme megelégedést hoz-e legalább a társadalom egy kritikus tömegének.)

A kényes helyzetben kompromisszumos javaslattal élt Szaad Katatni, a parlament elnöke. Ennek értelmében a törvényhozás hajlandó lenne új választásokat kiírni az 508 tagú parlament mandátumainak azon harminc százalékára (a független képviselőknek fenntartottakra), amelyet a bíróság kifogásolt. – A parlament tisztában van a jogaival, és nem szegül szembe a törvénnyel. A bírósági döntéssel összhangban gyűlünk össze, hogy megoldást találjunk a döntés érvényre juttatására – hangoztatta feltűnően óvatosan, hogy ne haragítsa magára a katonai vezetést vagy az igazságszolgáltatást. A törvényhozás megszavazta, hogy mely tagjai képviselik a továbbiakban fellebbviteli fórumokon folytatott jogi küzdelmében. Nem világos a többi között a felsőház helyzete, illetve az sem, kik fogalmazhatják meg az alkotmányt. Az alaptörvény hiánya már az elnökválasztásokat is beárnyékolta, bizonytalanná téve a mozgásteret, amelyben a megválasztásra került államfő mozoghat a több évtized mozdulatlanság után hirtelen gyökeresen átalakult közjogi erőtérben.

Az már csak feltette az i-re a pontot kedden, hogy a legfelsőbb bíróság utólag is érvénytelenítette Morszi rendeletét a parlament összehívására. Egy közigazgatási bíróság a jövő héten hozhat döntést ugyanebben az ügyben.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, aki a hétvégére érkezhet Kairóba, egyeztetésre szólított fel Murszi és a hadsereg vezetése között. Mint Vietnamból nyilatkozva Clinton megjegyezte, a felmerült problémák érthetőek, de meg kell oldani őket annak érdekében, hogy a jelenleg is zajló átmenet ne jusson vakvágányra.

Morszi képével tüntetnek a Tahrir téren, Kairóban