„Engem is Victornak hívnak”
A román baloldali politikus arra is kitért: a romániai ügy nem hasonlítható össze a magyar helyzettel. – Romániában senki sem változtatta meg az alkotmányt, a médiatörvényt, a jegybank függetlenségéről szóló jogszabályt. Pusztán annyi a hasonlóság, hogy engem is Victornak hívnak – mondta a román kormányfő újságírói kérdésre válaszolva. Martin Schulz a közös sajtótájékoztatón elmondta: figyelmeztette a kormányfőt, hogy fontos törvényeket nem írunk felül rendkívüli intézkedésekkel. Mint mondta, az EP a bizottság értékelésére vár, de optimista abban a tekintetben, hogy a testület nem talál uniós jogba ütköző román lépést. A szintén baloldali EP-elnökkel folytatott találkozó volt Ponta brüsszeli látogatásán a könnyebbik akadály. Csütörtökön a néppárti José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével találkozik.
Románia lett az új Magyarország az EU-ban, amennyiben most, hála Victor Pontának, lejjebb kerültünk a legveszélyeztetettebb európai demokráciák képzeletbeli ranglistáján. A magyar kormánynak jól jön a romániai belpolitikai felfordulás: a figyelem tőlünk keletre tolódik. A román kormánynak azonban kellemetlen a magyar példa: Brüsszelben mindenki legalább olyan szigorú vizsgálatot követel Romániával szemben, mint amilyen Magyarországgal szemben zajlott. Az uniós intézményeknek láthatóan jó edzés volt az Orbán-kormánnyal folytatott birkózás: gyorsabban reagáltak a romániai belpolitikai helyzet alakulására. Az Európai Parlamentben megfordultak a szerepek a Magyarországgal kapcsolatos felzúduláshoz képest. Most, némi hezitálás után, a szocialisták azok, akik a bizottságra bíznák annak vizsgálatát, történt-e uniósjog-szegés, és a néppárti képviselők emlegetik a szavazati jogmegvonásával járó hetes cikkelyt.
Barroso már pénteken, a szentföldi útjáról hívta fel Pontát és rendelte Brüsszelbe, hogy meghallgassa az ő verzióját a történtekről. Barroso ugyanazt várja Pontától, mint Orbántól: politikai garanciákat és elkötelezettséget az uniós értékek és jog mellett. Míg Magyarországgal szemben a hiteltárgyalások megkezdése volt a legélesebb „fegyver”, addig Romániával kapcsolatban is akad hasonló a bizottság eszköztárában. A schengeni csatlakozást kockáztatja Románia – tette egyértelművé Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságüggyel foglalkozó alelnöke. Az ország a 2007-es EU-csatlakozása óta ugyanis uniós monitoringeljárás alatt áll (Bulgáriával együtt), amelynek célja, hogy felügyeljék az igazságügyi reformot, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, amelynek eredménye összekapcsolódott a schengeni csatlakozással. Bukarest abban reménykedett, ezen a nyáron kikerülhet az unió megfigyelése alól. A luxemburgi biztos azonban szerdán jelezte: a fejlemények miatt akár több évig is folytatódhat a monitoring. Az Európai Bizottság a jövő heti ülésén foglalkozik Romániával, és dönt a következő lépésekről.
