Menni vagy nem menni?
Bár a visszaesés oka a gazdasági válságban keresendő, országos lebontásban nincs egyértelmű kapcsolat a nyaralást tervezők aránya és a gazdasági krízis között. Olaszországban 63 százalék utazik el pihenni,míg az osztrákoknál 59, a németeknél csupán 55 százalék. Nagy-Britanniában ugyanúgy csak 51 százaléknak áll szándékában a nyáron kirándulni, mint a háromszor olyan magas (24,3 százalékos) munkanélküliségi rátával sújtott Spanyolországban. Franciaországban pedig az arányuk 70 százalék, ami ráadásul – egyedüliként a felmérésben –növekedést is jelent a tavalyi 68 százalékhoz képest.
Igaz, az éves változás már jóval szorosabb összefüggést mutat a válság elhúzódása és a nyaralást tervezők csoportjának zsugorodása között. Olaszországban a tavalyi 78 százalékos rekordmagasságból esett 15 százalékpontot, Spanyolországban 65-ről csökkent 51-re – míg a belgáknál 2, az osztrákoknál és a németeknél csak 5 százalékpontos a csökkenés. (Kissé kilóg a sorból Nagy-Britannia 10 százalékpontos esése.)
„Dolgos Észak”, „renyhe Dél”
Ezt a sztereotípiát látszik erősíteni a nyaralást tervezők programjának elemzése az országonként 500 telefonos megkeresés alapján készült felmérésben. A nyaralást tervező spanyolok 17 százaléka négy hétnél hosszabb (!) pihenést tervez távol otthonától, de Olaszországban is eléri az arány a tíz százalékot – míg német és osztrák vonalon ez csupán 7 és 4 százalék. A „meganyaralásban” azonban ismét Franciaország vezet, ahol a pihenni vágyók 22 százaléka számít egy hónapos kikapcsolódásra. A déliek adataiban nagy szélsőségek mutatkoznak: a négyhetes mellett az egyhetes nyaralást tervezők aránya is a spanyoloknál (31) és az olaszoknál (40 százalék) a legmagasabb, míg a kéthetes nyaralás a belgák (48 százalék) és a németek (42) terveiben dominál.
A válság ellenére is viszonylag magas nyaralási kedv azt mutatja, hogy a többség nem a vakáción akar spórolni: átlagosan csak 13 százalék könnyítene a családi költségvetésben ennek rovására. Egyedül a britek tették első helyre a kihúzandó tételekből, a maguk 14 százalékával. Mindenki más sokkal inkább ruhát és műszaki cikkeket vesz kevesebbet. Előbbiről az olaszok 24, utóbbiról a franciák 19 százaléka kész lemondani. A spanyolok főleg a munka utáni szabadidőben költenének kevesebbet (23 százalék), bár náluk a ruházatról és végső soron a nyaralásról (20-20 százalék) lemondani készek aránya is magas. Amin érdemben senki sem akar spórolni, az az élelmiszer és az egészségmegőrzés.
Otthon vagy tengeren
A legnépszerűbb turistacélpont az idén Franciaország (a megkérdezettek 20 százaléka utazna oda), amely tavaly még az örök rivális Olaszország (18 százalék) mögött állt. A spanyolok kis csökkenés mellett, 14 százalékkal megtartották a harmadik helyüket. A németekhez 9, a belgákhoz csupán egy százalék vágyik. Az utazást tervezők fő szempontként az éghajlatot és az árakat jelölték meg. (Nem meglepő, hogy a szociálisan mind ingatagabb Görögországba tavaly 16 millió ember utazott, tíz százalékkal több, mint 2010-ben.)
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy többen aggódnak terrorista támadástól (29 százalék), mint attól, hogy lerobban útközben az autójuk (18 százalék). Igaz, a válasz azt is jelentheti, hogy a lerobbanó autó megoldható probléma, még akkor is, ha nagyobb eséllyel következik be, mint egy terrortámadás.
A természeti szempontokat figyelembe véve nem meglepő, hogy belföldön legnagyobb arányban a franciák (67 százalék) és az olaszok (70) tervezik a nyaralást. De általánosságban is nőtt a belföld vonzereje. Az Óvilágot pedig egyáltalán nem szívesen hagyják el az európaiak: 79 százalékuk a kontinensen marad, az idén csak négy százalék nyaral Észak-Amerikában, három százalék Afrikában, két-két százalék a Távol-Keleten és Dél-Amerikában.
Olaszok le, németek fel
Nyaralásra az átlag nyugat-európai stabilan 2125 eurót költ, alig egy százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A két szélső értéket a németek és az olaszok jelentik: előbbiek 2472, utób biak 1690 euróval kényeztetik magukat. Olaszország esetében a mutató 2011-hez képest 25 százalékos csökkenést mutat, míg Németországban a családi nyaralási büdzsé 10 százalékkal nőtt. Hiába a csökkenés, összehasonlíthatatlanul többen engedik meg maguknak a nyaralást Nyugaton, mint Magyarországon. Idehaza csak a háztartások 35 százaléka tervez vakációt, szemben a tavalyi 54 százalékkal – mutatta ki a Magyar Turizmus Zrt. májusi felmérése. A nyaralni kész háztartások 62 százaléka belföldi utat tervez, csaknem minden második úti cél a Balaton. A magyarországi nyaralásra átlagosan 102 ezer forintot szánnak a háztartások; a külföldre (elsősorban Horvátországba és Romániába) készülőkkel együtt egy átlagos magyar család 177 ezer forintot költ az idén vakációra.
