– Ez teljes félreértés. Azt mondják, hogy azért akarják megszüntetni a prostitúciót, mert az jó lesz a lányoknak. Akik a futtatóhálózatok kezében vannak, azok valóban rabszolgák. Nekik segítsenek valahogy, de a többieket hagyják békén! – reagált a hírre a Libérationnak Gabrielle Partenza, aki 1969 óta űzi mesterségét, és alapítója egy idős prostituáltakat támogató szervezetnek.

Prostituáltak tiltakoznak a terv ellen

A jogvédők már azt sem értik, hogy miért a nőjogi miniszter foglalkozik a kérdéssel, hiszen a prostituáltak között egyre több férfi van. A kormány szóvivőjeként is tevékenykedő Vallaud-Belkacem azzal váltotta ki a legnagyobb felháborodást, hogy a lányok ügyfeleit büntetné (egy ilyen törvénytervezetet tavaly már megszavazott a nemzetgyűlés). Franciaországban jelenleg nem számít bűncselekménynek igénybe venni egy prostituált szolgáltatásait, egy (Nicolas Sarkozy belügyminisztersége alatt hozott) törvény azonban bünteti, ha valaki közút mentén árulja magát, vagy lányokat futtat.

– Ezzel azt érik el, hogy a prostitúció titkos tevékenységgé válik. De nem tűnik el. Egyre kevesebb jogunk lesz. A rendőrök eddig sem hallgatták meg a panaszainkat, ezután még úgy sem fogják. Ráadásul szinte csak futtatókon keresztül tudunk majd kapcsolatba kerülni a kliensekkel – nyilatkozta lapunknak a Manon álnevű prostituált, a szexmunkásszervezeteket tömörítő Strass tagja.

Azt ugyan a szervezetek elismerik, hogy a maffiát üldözni kell, a független lányoknak viszont inkább jogokat kellene biztosítani. – Úgy kellene kezelniük minket, mint más munkavállalókat. Például bérelhetnénk magunknak helyet, jogosultak lennénk a társadalombiztosításra. Munkát kellene ajánlaniuk azoknak a lányoknak, akik ki akarnak szállni, és segíteniük kellene az egyedülálló nőket és a prostitúcióra kényszerülő diáklányokat – mondta Manon.

A problémát gyakran összekapcsolják a bevándorlás kérdésével. A francia médiában elterjedt, hogy a közel húszezer „francia” prostituált nyolcvan százaléka külföldi, főleg kelet-európai. – Ez tévedés. A rendőrség számításain alapul, akik kimondottan a külföldi lányokat állítják meg. Sarkozy törvénye egyébként bevándorlásellenes volt, ezek a lányok álldogálnak ugyanis főleg az út szélén – nyilatkozta Manon. A marokkói származású Vallaud-Belkacem első nagyobb feladata, a szexuális zaklatásról szóló törvény megalkotása az igazságügy-minisztériummal karöltve szintén kritikák özönét kapta. Franciaországban Dominique Strauss-Kahn egykori IMF-vezér botránya óta ez különösen érzékeny téma. Nemrég félő volt, hogy az összes, bíróság előtt lévő ügyet ejtik, a törvényt ugyanis Gérard Ducray, Rhone egykori képviselőjének ügye után hatályon kívül helyezte az alkotmánybíróság. Ducray-t 2011-ben 5000 euróra és háromhavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték szexuális zaklatás vádjával, de fellebbezett, mert szerinte a törvény homályosan fogalmaz, és kiterjedhet az „elfogadható flörtölésre” is. A jelenlegi törvénytervezet próbál minden esetet lefedni, sokak számára viszont érthetetlen, hogy az ismétlődő szexuális zaklatást miért büntetik enyhébben, mint az egyszerit.

Bár nem az ő minisztériuma alá tartozik, Vallaud-Belkacem a melegjogokért is kiáll. Kijelentette: a kormány nem felejtette el a melegházasság bevezetését, ami Francois Hollande kampányának hatvan vállalása között is szerepelt. A melegházasságnak a BVA felmérése szerint a franciák körében nagy a támogatottsága, 63 százalékuk mellette van.