Bunta szerint bármikor kiállítható újabb igazolás, ha a szervezők ezt kérik. – Én azon csodálkozom,hogy mostanáig nem jöttek – válaszolt a polgármester a kérdésre, hogy az adott körülmények között megtartható-e a temetés, amely május végén diplomáciai botrányba torkollt. Pünkösd vasárnapján Székelyudvarhelyen végül nem temették el az író hamvait, csupán ökumenikus áhítatot tartottak az emlékére.

Bunta elmondta: emberileg és közéleti vezetőként is folytatni szeretné a pert, mert meg van győződve arról, hogy hivatala helyesen állította ki az igazolást. Fellebbezni csak akkor fog, ha az nem jelent akadályt Nyirő újratemetésében. – A mi álláspontunk következetes. Amennyiben Nyirő temetését megfelelő körülmények között szeretné valaki megszervezni, amennyiben beadnak hozzánk egy megfelelően összeállított iratot, mindenféleképpen támogatjuk, hogy Nyirő hamvai minél hamarabb végső nyugalomra térhessenek.

Nyirő-megemlékezés május 27-én

Ez volt az álláspontunk az elejétől. Nem akadályozzuk, hanem támogatjuk ezt az ügyet, és ez nem változott – tette hozzá. Ezt azért is fontosnak tartja hangsúlyozni, mert úgy érzi, hogy „egy ötödrendű papír miatt vitte el a balhét”. – Ha igazolás nélkül temet valaki, megbüntetik kétszáz lejre, a hamvak tartását és újratemetését illetően pedig joghézag van, tehát nyugodtan el lehetett volna temetni Nyirőt.

De itt arról szólt a történet, hogy a Kövér-féle csoport is és a román kormány is talált egy indokot, miért nem lehet megtartani az újratemetést – vélekedik Bunta Levente. A polgármester szándékosságot sejt a hivatalához benyújtott kérés fordítási hibái mögött is: a dokumentumban hol Józsefként, hol Joséként szerepelt az író neve, a május 22-i hamvasztásról szóló igazolás pedig május 11-i keltezésű. A román miniszterelnök egy korábbi interjúban nem adott egyenes választ a Népszabadság arra vonatkozó kérdésére, hogy kormánya egyetértene-e Nyirő családi körben történő újratemetésével. Azt mondta: ha új megkeresés érkezik a hatóságokhoz, azzal kapcsolatban majd újra állást foglalnak. Viszont lapunk több bukaresti forrásból is úgy tudja, hogy a román hatóságok nem fogják megakadályozni Nyirő újratemetését, ha a szervezők „kegyeleti aktusként közelítik meg az ügyet”.

Bunta Levente szerint a május 27-i rendezvényhez rosszul fogtak hozzá – nagy felhajtással, választási kampányban, amit a román fél nem vett jó néven. Ezért két hete levélben fordult Kövér László házelnökhöz, mint a Nyirő-temetés főszervezőjéhez, és kérte, hogy az Országgyűlés Hivatala adja át a székelyeknek a temetés jogát, vagy pedig bízzanak meg közösen egy „megfelelő hírű” szakmai szervezetet, amely képes politikai felhangok nélkül lebonyolítani a Nyirő-temetést. Jelenleg a romániai szervezésért a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány felel. Szász vezeti a Magyar Polgári Pártot (MPP) is, amelynek Kövér a tiszteletbeli elnöke.

Lapunk úgy tudja, az alapítvány gyakorlatilag egyet jelent az MPP elnökével, miután a kuratórium jeles tagjai, köztük Kovács Sándor római katolikus főesperes, „lemondottnak nyilvánították magukat” a botrányos újratemetési kísérlet előtt. Kövér László hivatala nem válaszolt Bunta Levente megkeresésére, a romániai szervezéssel megbízott Szász Jenő álláspontját pedig hiába próbáltuk megtudni, többszöri hívásunkra és üzenetünkre sem válaszolt. Korábban az MTI-nek nyilatkozva sürgette Buntát, hogy „állítson ki egy hibátlan igazolást”, ám az időközben eltelt tíz nap alatt hivatalos kérelmet nem nyújtott be. A tétovázás azzal függhet össze, hogy ősszel parlamenti választások lesznek, amelyen az MPP is indulni készül. (Négy éve a párt nem indított törvényhozási jelölteket.)

 – Mi elsősorban az írót láttuk magunk előtt, amikor megpróbáltuk egyféleképpen rendezni ezt az ügyet –idézi fel Bunta Levente, hogy két éve az RMDSZ tűzte napirendre az író hamvainak hazahozatalát. A polgármester bensőséges és méltóságteljes újratemetést akar, politikai felhangok nélkül. – Azt hiszem, hogy egy kegyeleti aktust nem a felhajtásnak kell jellemeznie, pláne a történtek után – fűzte hozzá.