Az e-mailek 2006 augusztusa és 2012 márciusa között keletkeztek, és Julian Assange, a kiszivárogtató szervezet alapítója szerint nemcsak Szíria, hanem annak ellenségei számára is kellemetlenek lesznek – írja a BBC. Az e-mailek a szí riai elnök hivatalából, illetve a külügy-, pénzügy-, információs, kulturális és közlekedési minisztériumból szivárogtak ki.

Sarah Harrison, a WikiLeaks munkatársa Londonban újságíróknak elmondta: a kormányzó Baath párt vezetőinek személyes levelezése, illetve pénzügyi tranzakciós adatok is vannak a fájlok között – utóbbiakból olyanok is, amelyek a szíriai rezsim külföldre küldött utalásait mutatják.  Harrison a BBC szerint Assange-ot idézte, aki szerint ezek az iratok nemcsak „egy-egy csoport kritizálását” szolgálják, hanem azt, hogy jobban értsük az eseményeket mozgató érdekeket, így jobban megérthessük a szíriai konfliktust.

Assange jelenleg egyébként Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, ahová azért menekült, mert a brit hatóságok úgy döntöttek, kiadható Svédországnak. Az ausztrál újságíró- hackert azért körözik a skandináv államban, mert nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolják. A WikiLeaks szerint az e-mailek arra is fényt derítenek, hogy „a Nyugat és a nyugati cégek nem ugyanazt teszik, mint amit mondanak”. Az első cikkek egyikéből, ami az olasz sajtóban jelent meg, kiderül: egy, az olasz állam tulajdonában álló cég, a Finmeccanica adott el olyan rádiókat, amelyeket a szíriai rendőrség használt később – írja a brit Guardian.

A The Atlantic Wire megjegyzi: olyan mennyiségű adatról van szó, hogy valószínűleg még a WikiLeaks sem tudja, mi van bennük. A 2,4 millió e-mail tízszer annyi, mint a negyedmillió amerikai diplomáciai távirat, amelyet másfél éve kezdett el publikálni a WikiLeaks. Sőt 400 ezer levél arabul, 68 ezer pedig oroszul van. A dokumentumok valódiságát is nehéz ellenőrizni, de – mint azt a lap megjegyzi – az eddig megjelent cikkek alapjául szolgáló e-mailekkel ezt megtették, mást pedig eddig nem hoztak nyilvánosságra.

Valószínűleg hamarosan (vagy már most) kereső is rendelkezésére áll majd a leveleken dolgozó újságíróknak, mint az amerikai diplomáciai iratok esetében is. Assange tehát, mint azt a korábbi kiszivárogtatások során is tette, a média és az újságírók segítségét kérte az anyag feldolgozásához, akik ellenőrzik a forrásokat, és cikket írnak a felszínre került információkból. Médiapartnerei ezúttal a libanoni Al Akhbar, egy egyiptomi lap, az olasz L’Espresso, a német ARD, a francia Owni és a spanyol Publico. Amerikában az AP, az Associated Press publikálja majd a sztorikat.