A nép kezében Basescu sorsa
Az elnöki teendőket ideiglenesen Crin Antonescu szenátusi elnök, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) társelnöke látja el. Az államfő menesztéséről a referendumon urnához járuló választók egyszerű többsége dönt, a kormány ugyanis csütörtök este sürgősségi rendelettel módosította a népszavazási törvényt, visszaállítva az április előtti állapotokat. Akkor a Basescuhoz közelálló Demokrata-liberális Párt (PDL) módosította a jogszabályt úgy, hogy az ötmillió vokssal megválasztott elnök menesztéséhez kilencmillió polgár szavazatára legyen szükség.
A felfüggesztési indítvány szerint Basescu az elmúlt három évben kisajátította a miniszterelnöki szerepkört, és noha az alkotmány megkövetelte volna, hogy pártatlan legyen, a PDL tényleges elnökeként viselkedett. Alárendelte az igazságszolgáltatást, és nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra, fontos döntések előtt „meglátogatva” a bírákat. Ráerőszakolta a kormányra saját elképzeléseit, a bérek és a nyugdíjak lefaragását, valamint az egészségügyi reformtervet, amely kiváltotta az év eleji utcai tüntetéseket. Egymás ellen hangolt társadalmi kategóriákat, többször rasszista és idegengyűlölő nyilatkozatokat tett.
A kormánytöbbség „vádirata” szerint, mivel az elnököt nem tudják elszámoltatni a demokratikus intézmények, a népszavazás az egyetlen mód, hogy feleljen kormányfőként végrehajtott cselekedeteiért. Válaszában Basescu elismerte: „a jelek szerint nem tud együtt élni a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal”, hiszen 2007-ben ugyanez a két párt kezdeményezte a menesztését, sikertelenül. Az elnök azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy „két hét alatt megrengette a jogállamot”, és rá akarja tenni a kezét a hatalom minden szeletére, beleértve az igazságszolgáltatást. Basescu kérte, hogy a menesztésére kiírt referendummal egy időben írjanak ki népszavazást az alkotmány módosításáról is, alkalmazva a 2009-es referendum eredményét.
Akkor a választók egyetértettek az elnöknek azzal a javaslatával, hogy a törvényhozók száma csökkenjen háromszázra, a szenátus pedig szűnjön meg. Az elnök elismerte, hogy idegengyűlölő kijelentéseket tett (a Diszkriminációellenes Tanács el is marasztalta), és utólag bocsánatot kért ezekért. Hozzátette, hogy csak azért javasolta bizonyos alkotmányos rendelkezések megváltoztatását – noha nem tartozott a hatáskörébe –, mert az intézmények rosszul működtek. Vasile Blaga PDL-elnök nagyjából megismételte Traian Basescu érveit, majd felkérte pártja korábbi kormányzó partnereit, hogy ne szavazzák meg a felfüggesztést, mert „az a demokrácia végét jelentené”.
Az RMDSZ nevében felszólaló Márton Árpád az alkotmánybíróság értelmezhető véleményezésére hivatkozva közölte, hogy a szövetség törvényhozói maguk döntik el, miként voksolnak az egyébként titkos szavazáson. A szocdem és liberális szakadárokat tömörítő UNPR, valamint a kisebbségi frakció nem kért szót. A parlamenti szavazást óriási nemzetközi nyomás előzte meg. Az Európai Néppárt (EPP) több politikusa sürgette Románia szavazati jogának megvonását az Európai Tanácsban, az alapvető uniós értékek elvetése miatt. Utolsóként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fejezte ki aggodalmát a romániai fejleményekkel kapcsolatban, röviddel a parlament péntek délutáni ülése előtt.
Jövő héten Victor Ponta kormányfő Brüsszelbe utazik, hogy eloszlassa az aggodalmakat, amelyek szerint a kormány intézkedései sértik a jogállamiság és a demokrácia alapelveit. Mircea Geoana szenátor, volt külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt egykori elnöke a pénteki parlamenti ülés előtt elismerte: a kormány hibázott, hogy „diszkréten” nem készítette fel nemzetközi partnereit az elnök felfüggesztésére.
