Felfüggeszthetik Basescut
A felfüggesztésről szóló beadvány tekintélyes részét azok a vádak teszik ki, amelyek szerint Basescu kisajátította a miniszterelnöki teendőket. A román államfő ellenben „államcsínnyel” vádolja az új kormánytöbbséget, amely kedden menesztette a parlament két házának ellenzéki elnökét és a politikai részrehajlással vádolt ombudsmant. – A kormánytöbbség vessen véget az állam intézményei elleni cselekményeknek! – hangoztatta a román elnök, miután a szenátusi szavazás nyomán az USL-társelnök Crin Antonescu felváltotta a demokrata-liberális (PDL) Vasile Blagát a felsőház elnöki tisztségében. A poszt kulcsfontosságú, a román alkotmány szerint ugyanis a szenátus elnöke látja el ideiglenesen az államfői teendőket, ha az elnököt felfüggesztik. Márpedig a Szociálliberális Unió pontosan erre készül. A felfüggesztésről hozott törvényhozási határozatot az alkotmánybíróság elvileg hatálytalaníthatja. Ezért a kormány szerdán sürgősségi rendeletet fogadott el, amellyel kivonta az alkotmánybíróság hatásköréből az ilyen típusú határozatok kontrollját. (Az előírás egyébként 2010-ben, éppen a szociáldemokraták javaslatára került be az alkotmánybíróságról szóló törvénybe, az alaptörvény nem rendelkezik a parlamenti határozatok előzetes kontrolljáról.) Az elnököt a választók meneszthetik népszavazáson, a tervek szerint még júliusban.
Basescu azt állítja, hogy felfüggesztése csupán egy folyamat első lépése, a végső cél az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzése. Név szerint említette azokat – a saját pártját leszámítva valamennyi parlamenti formáció vezetőjét, köztük Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét –, akik „nem hajlandók elfogadni, hogy ugyanúgy kell felelniük az igazságszolgáltatás előtt, mint bárki másnak”, és ezért „államcsínyt” készítettek elő. Traian Basescu az 1990-es júniusi bányászjáráshoz hasonlította a hatalom intézkedéseit, amelyek szerinte súlyosan sértik az Európai Unió alapértékeit.
Az elnökhöz közel álló Demokrata-liberális Párt az európai intézményekhez fordul. Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügyi miniszter elmondta, hogy pártja javasolni fogja az EU-alapszerződés 7. cikke szerint Románia szavazati jogának felfüggesztését az Európai Tanácsban. Az Európai Néppárt – amelynek a PDL is tagja – közleményében leszögezi: a román szociálliberális koalíció kormánya aláássa a demokráciában elfogadott gyakorlatot és a jogállamiságot. „A kormány megpróbálta módosítani az alkotmánybíróság törvényét, valamint lecserélni a bírákat, és úgynevezett sürgősségi rendeletekkel meggátolja az alkotmányos rendelkezések alkalmazását” – áll a kommünikében, amelyet Wilfried Martens elnök jegyez.
Aggodalmát fejezte ki az alkotmánybírók leváltásával kapcsolatban a Twitter-mikroblogon Viviane Reding igazságügyi EU-biztos, valamint Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is. Az alkotmánybírók levélben fordultak több európai intézményhez, köztük a velencei bizottsághoz (Európa Tanács). A kabinet közleményben cáfolta, hogy szándékában állna leváltani alkotmánybírókat.
– A román kormány foglalkozik az európai bírálatokkal, még ha a Twitteren fogalmazódnak is meg, már csak azért is, mert bizonyos politikai csatornák útján, például a Néppárt révén rengeteg hamis információ kerül
a piacra – reagált a román igazságügyi miniszter. Titus Corlatean szerint nem igaz, hogy a kormány intézményeket támad. Mindössze arról van szó, hogy a román parlament szuverén módon döntött a két házelnök és az ombudsman leváltásáról. Kelemen visszautasította az államelnök vádját, hogy az állam intézményei ellen indított támadásban venne részt. Az RMDSZ vezetője szerint az államfőt vagy rosszul informálták, vagy szándékosan keltett zavart. Elemzők kommunikációs szempontból ügyes húzásnak tartják, hogy az elnök úgy állította be: nem a posztját félti, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Védik az európai szocialisták Victor Pontát
Forró politikai téma lett Románia az Európai Parlamentben (EP) is. Strasbourgi plenáris ülésén Joseph Daul, az Európai Néppárt francia frakcióvezetője szintén „aggodalmát fejezte ki a román demokrácia működésével kapcsolatban”. A következő felszólaló, Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető úgy replikázott: jó lett volna, ha Daul csak feleilyen kritikus Magyarországgal, mint most Romániával szemben. Az osztrák politikus arra utalt, a néppárt tavaly a magyar médiaszabályozás miatt, idén pedig a sarkalatos törvények miatt kirobbant uniós eljárások és politikai vita közepette kiállt a Fidesz és Orbán Viktor mellett. Szerdán Viviane Reding biztos szóvivője megerősítette: az alelnök aggodalommal figyeli a román fejleményeket, de egyelőre nincs semmilyen ügy vagy esetleges uniós jogsértés, ami felvetné egy eljárás megindításának szükségességét. Majdnem szóról szóra idézve a korábban a magyar kormány címére is megfogalmazott bírálatot, a szóvivő kifejtette: a független igazságszolgáltatás az előfeltétele az állampolgárok és a befektetők bizalmának elnyeréséhez. Ugyanakkor Victor Ponta román kormányfő még okozhat kellemetlen pillanatokat az európai szocialistáknak.
Strasbourgban az EP elutasította a néppártnak azt a javaslatát, hogy a romániai helyzetet vegyék napirendre.
Swoboda indoklása szerint a baloldal azért nem támogatta a néppárti kezdeményezést, mert nem érkezett hozzájuk olyan jelzés, hogy uniós normák vagy szabályok sérültek volna Romániában. A múlt héten pedig Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, volt szocialista frakcióvezető védte meg a román miniszterelnököt, aki az alkotmánybíróság ítélete ellenére maga utazott az államfő helyett Brüsszelbe az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára. – Ponta a barátom, és ezt az sem kérdőjelezi meg, ha nem veszi tudomásul a bíróság ítéletét – közölte Schulz. Eközben a Deutsche Welle német hírszolgáltató nemrég „Románia orbánizálódásáról” írt Ponta politikája nyomán. (Brüsszeli tudósítónktól)
