Sokkterápia holland kedélybetegeknek
Marian és szintén huszonéves öccse, Victor azok közé tartozik, akiknek van munkahelyük, de a fizetésük a legszükségesebbekre sem elég. Ezért szabadidejükben az öreg családi kisteherautóval járják a várost ócskavas vagy más, értékesíthető hulladék után kutatva. Mehetne nekik rosszabbul is. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) friss tanulmánya szerint 2006-ban még minden ötödik román fiatal volt állástalan, tavaly már minden negyedik.
A szakszervezet szakértői az Agenda 2020 európai uniós stratégia alapján elemezték a romániai helyzetet. Következtetésük aggasztó: csaknem kilencmillió embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés. A szám a lakosság 41 százalékának felel meg, és az Európai Unió sereghajtói közé helyezi Romániát. Az ország hivatalosan egyetlen százalékkal megelőzi Bulgáriát, viszont Radu Soviani, a BNS munkapiac-szakértője figyelmeztet: ez az állapot csak addig tart, amíg Bukarest ki nem hirdeti a tavaly készült népszámlálás végeredményét. A csaknem hárommilliós lakosságcsökkenést is figyelembe véve Románia már 5 százalékponttal lekörözi déli szomszédját a szegénységnek és kirekesztésnek kitett lakosság arányát illetően.
A tanulmány szerint Románia nem pusztán távol áll a kitűzött céloktól, hanem egyenesen távolodik azoktól. A 20 és 64 közöttiek foglalkoztatottsági rátája például 2007-ben még 64,4 százalékos volt, viszont tavaly már az említett korosztály csupán 62,8 százalékának volt munkahelye. (Pedig a bukaresti kormány eleve szerényebb célokat tűzött ki: az Agenda 2020-ban 75 százalékos foglalkoztatottsági cél szerepel, a román előirányzat 70 százalék.)
„Az EU-ban a szegénység és a kirekesztés legfőbb oka a munkanélküliség” – mutatott rá az Európai Bizottság A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja elindításakor. A romániai gyakorlat ezt messzemenően igazolja. A BNS tanulmánya szerint 2007-ben még „csak” a diákok 13,9 százaléka hagyta ott idejekorán az iskolát, a következő három évben már harmadával több. – Olyan időket élünk, amikor a gyerekek otthagyják az iskolát, hogy versenyt dolgozzanak a szüleikkel a megélhetésért – ismerte el Mariana Campeanu munkaügyi miniszter, hozzátéve, hogy a kormány lehetőségeit a munkahelyteremtést illetően beszűkíti, hogy jövőre Romániának négymilliárd euró adósságot kell visszatérítenie.
Az áprilisig regnáló jobboldali kormányzat a munkatörvénykönyv rugalmasabbá tételével próbálta ösztönözni a munkahelyteremtést. Kevés sikerrel: 2011 októbere és 2012 márciusa között ugyanis 296 ezren váltak új munkanélkülivé, a foglalkoztatottak 6 százaléka. A válság kitörése utáni másfél évben már félmillió munkahely eltűnt – az a félmillió, amely 2008-ig hatévi folyamatos gazdasági növekedés mellett jött létre. Ráadásul már a munkahely sem jelent garanciát a lecsúszás ellen, a városi munkáscsaládok körében egyre gyakoribb a „dolgozó szegény”.
Campeanu szerint az egyetlen Agenda 2020-as cél, amelynek elérésére van esély, hogy a diplomások arányának növelése 20,4-ről 26,7 százalékra emelkedik (miközben az unió átlaga 40), azonban itt is inkább mennyiségi a javulás. Egyes ágazatokban a tapasztalat többet nyom a latban a diplománál, a hosszú távú munkanélküliség általában mégis a képzettség hiányával függ össze – hangsúlyozzák a BNS szakértői.
A szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett réteg a huszonhét tagállamban átlagosan 23 százalékot tesz ki. Azokat sorolják ide, akiket alacsony lakhatási, fogyasztási, valamint tartós fogyasztási javakkal való ellátottság jellemez. Az európai szinten alkalmazott mutató elméletben összehasonlítható, a gyakorlatban azonban teljesen mást jelent az unió különböző szegleteiben az adat, ami az egy főre eső átlagbér 60 százalékát jelenti. Annyira mást, hogy hollandiai orvosok újabban a romániai Bákóba (Bacau) küldik szenvedélybetegeiket – sokkterápiára. A kezelés lényege annak felismerése, hogy a páciens lelki nyomorúsága eltörpül a helyiek valós problémái mellett.
