„A múlthoz nincs visszatérés”
A 45 éves Pena Nietóval az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) tér vissza a hatalomba, tizenkét év szünet után. A PRI 71 éven át, 1929-től 2000-ig irányította az országot. Ráadásul 1989-ig nemcsak az elnököt, hanem Mexikó harmincegy államának valamennyi kormányzóját is a PRI adta. A valóban „intézményesült” párt visszaszorulását az évtizedeken át kiépített klánrendszer, a mindent behálózó klientúra hatalmi visszaélései s a korrupció okozta. A győzelmét ünnepelve Mexikó leendő elnöke azt állította: „Új nemzedék vagyunk, nincs visszatérés a múlthoz.” Hivatalosan december 1-jétől iktatják majd be a kormányával egyetemben, amely – mint ígéri – „hatékony, becsületes és átlátható” lesz.
A második legtöbb szavazatot szerző Andrés Manuel López Obrador, a baloldali haladó mozgalom jelöltje a hivatalos végeredmény közzétételéig nem volt hajlandó elismerni vereségét. Emlékeztetett arra, hogy hat éve kevesebb mint egy százalékkal maradt alul a jobboldali Nemzeti Akció Párt (PAN) jelöltjével, Felipe Calderonnal szemben. Lopez Obrador akkor nem fogadta el az eredményt, az állítólagos csalás miatt hosszú hetekig Mexikóváros központjában hívei tízezreinek társaságában protestált.
A mexikói alkotmány csak egy elnöki terminust engedélyez. A jelenleg még kormányon lévő jobboldali, vállalkozóbarát PAN ezúttal egy hölgyet indított. Josefina Vázquez Mota vasárnap éjjel elismerte vereségét, és pártja nevében együttműködést ajánlott a PRI-nek. A végleges eredmények hiányában még nem tudni, noha Pena Nieto kisebb mérvű győzelme alapján feltételezhető volt, hogy a PRI mégsem szerez kellő többséget a kétházas törvényhozásban. (Az elnökkel egy időben választották újjá az 500 fős képviselőházat és a 136 fős szenátust, egyben a harmincegy államból hatnak a kormányzóját.) Az utóbbi 12 évben a jobboldali PAN, így jelenlegi elnök, Felipe Calderon reformtörekvéseiből azért valósulhatott meg kevés, mert a párt kisebbségben volt a törvényhozásban.
Feltételezhető tehát, hogy Mexikó XXI. századi történetében új szakasz nyílik: egy erős centrista kormányzás a jobboldal külső támogatásával. A gazdaság – leszámítva az északi szomszéd válságának 2009-es következményeit, amikor a mexikói GDP hat százalékkal esett vissza – ha lassú ütemben is, de stabilan fejlődik. Az utca embere ettől még joggal mondja azt, hogy „a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek”. Hiszen mexikói a világ leggazdagabb embere, a vonalas és mobiltelefon-szolgáltatást, cementgyárakat és több tucat egyéb vállalkozást működtető Carlos Slim, miközben az ENSZ adatai szerint a lakosság 31 százaléka szegény.
Pena Nietótól piacgazdasági, a magánvállalkozásokat ösztönző platform várható. A leendő elnök nem titkolja például, hogy a PRI által tabuként kezelt, a nemzeti szuverenitás próbakövének tartott állami olajtársaság, a Pemex bizonyos tevékenységeinek privatizálását tervezi.
Az Egyesült Államok nyilvánvalóan elégedett a mexikói választások kimenetelével. Miközben Dél-Amerika fontosabb országainak többsége élén baloldali elnök áll, a déli szomszéd Mexikóban ennek a veszélye elhárult. A mexikói gazdaság fejlődésének köszönhetően pedig az utóbbi években már csökkent a mexikói bevándorlók nyomása. Az adatok szerint immár nagyobb a visszatérők száma az USA-ból, mint az új mexikói kivándorlóké.
Egyszerre szólt befelé, a szervezett bűnözésnek és kifelé, Washingtonnak Pena Nieto ígérete, hogy elnöksége idején „nem lesz paktum, sem szünet” a drogmaffiák elleni háborúban. (Félre nem érthető utalás arra a vádra, hogy a PRI egyes kormányzói kiegyeztek volna a drogbárókkal.) A jelenlegi elnök, Felipe Calderon 2006-tól vetette be a hadsereget a részben korrupt rendőrség helyett a kábítószerkartellek ellen. Ez a háború azóta 55 ezer életet követelt, és nem kis mértékben okozta a PAN népszerűségének hanyatlását. Előbb-utóbb azonban Pena Nietónak is szembe kell néznie azzal a dilemmával, hogy a drog célországa, az Egyesült Államok miként segíthetné hatékonyabban a szervezett bűnözés nyomásának csökkentését. A kábítószercsempészet útvonalán fekvő több közép-amerikai ország vezetése már egy ideje sürgeti a könnyű drogok legalizálását az Egyesült Államokban.
Dél-Amerika baloldali vezetői büntetik a „puccsista” Paraguayt
A dél-amerikai vámunió, a Mercosur hétvégi csúcstalálkozóján, Mendozában a házigazda argentin Cristina Fernández, valamint Dilma Roussef brazil és José Mujica uruguayi elnök úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a negyedik ország, Paraguay tagságát „a demokratikus folyamat félbeszakítása miatt”. A tagságot csak akkor állítják helyre, ha a Paraguayban jövő áprilisban esedékes választásokon a népakarat szabadon érvényesülhet.
Ugyanakkor Cristina Fernández azt is bejelentette, hogy nem léptetnek életbe gazdasági szankciókat Paraguay ellen, „mert a célunk javítani és nem rontani az emberek életminőségén. Más kérdés, hogy nem tolerálhatjuk az ilyen lágy puccsot, amelynek végrehajtói áthágták az alkotmányos korrektség határát.”
A Mercosur csúcstalálkozójának éppen Paraguay lett volna a soros elnöke, ám egy héttel korábban az asuncióni szenátus jobboldali többsége vádeljárás keretében leváltotta a baloldali Fernando Lugo államfőt „az elnöki teendők nem megfelelő ellátására” hivatkozva. Közvetve felelőssé tették erőszakos földfoglalók és a rendőrség összecsapásának 17 halottjáért. A szegények püspökéből
2008-ban elnöknek megválasztott Lugo ugyanis földreformot sürgetett, és állítólag kapcsolatot tartott a földfoglalók mozgalmának vezetőivel. (200-300 ezerre teszik a földnélküli parasztok számát, miközben a tulajdonosok öt százalékának kezében van a földbirtok több mint 80 százaléka.) Az Asunciónban történtek után Argentína, Brazília és Uruguay elutasította az időközben államfővé előlépett volt paraguayi alelnök, Federico Franco részvételi szándékát a mendozai találkozón.
A csúcson arról is döntés született, hogy július 31-én Rio de Janeiróban felveszik a Mercosur tagjai közé Venezuelát, amely hat éve adta be jelentkezését. Ám éppen a paraguayi jobboldali törvényhozás blokkolta eddig Venezuela csatlakozását. Hugo Chávez rendszere volt az egyedüli, amely érdemi szankciót léptetett életbe Lugo elnök leváltását követően: leállította a kedvezményes kőolajszállításokat Paraguayba.
Venezuela felvétele ellen az új paraguayi kormány külügyminisztere azonnal nyilatkozatban tiltakozott, aminek a jelenlegi helyzetben nincs jelentősége. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kifogásolni fogja a Mercosur-csúcs azon döntését, miszerint a tagállamok szabad kezet kaptak – a hazai ipar védelmében – mintegy 200 termék esetében az importvám 35 százalékos megemelésére, a blokkon kívüli országokból.
A Mercosur ülése után Mendozában összeült a tizenkét dél-amerikai ország viszonylag új keletű integrációs szervezete, az UNASUR is rendkívüli ülésre. Itt is egységesen – tehát olyan jobboldali vezetésű államok, mint Chile vagy Kolumbia egyetértésével – felfüggesztették Paraguay tagságát. (O. L. Gy.)
