Pártötlet Erdélyből
Az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) előtt Kelemen Hunor szövetségi elnök hosszasan sorolta a számokat, amelyek azt mutatják, hogy 2008-hoz képest a szövetség jobban szerepelt, míg a Budapestről támogatott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Magyar Polgári Párt visszaszorult. „Az RMDSZ újból bebizonyította, hogy megkerülhetetlen politikai tényező, a Kárpát-medencében nem lehet nemzetpolitikáról beszélni nélküle” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök, aki tavaly februári megválasztásakor az RMDSZ–Fidesz viszony rendezését tűzte ki egyik céljául, azt is hozzátette, hogy az RMDSZ nincs háborúban Magyarországgal, „de az, amit Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke elművelt, felelőtlen politikai magatartás”. Felrótta az Országgyűlés elnökének, hogy „erdélyi portyázásával” szította a magyarellenes hangulatot, mozgósította a román szavazókat.
Utalt rá, hogy a konkurensek negatív kampányhadjáratukban „nagyrészt nem itthon készült” matricákat, szórólapokat és egyebeket használtak. Ennek ellenére az erdélyi magyarok 86 százalékban az RMDSZ-re voksoltak, mert Kelemen szerint „nem szeretik, ha gyarmatként kezeli őket Bukarest, Budapest vagy Brüsszel”. – Aki ezt nem látja, az valóban nem ismeri az erdélyi magyarok gondolkodásmódját, nem érti az erdélyi magyar politikát – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke félig viccesen, félig komolyan magyarországi párt létrehozását javasolta. „Alapítsunk mi is pártot Magyarországon, lássuk, mit szólnak hozzá” – jelentette ki. Az ötletet felkaroló Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester úgy vélte: az állampolgárságot szerzett erdélyiek a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen jegyezhetnék be a határon túliak pártját Magyarországon.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke azzal „rángatta vissza” fiatalabb kollégáit a valóságba, hogy a magyarországi pártalapításnál közelebbi problémája is akad az RMDSZ-nek: az őszi parlamenti választások. – Nagy a felelősség, mert ebben a pillanatban mások politikai erejére és politikai bölcsességére sajnos nem számíthatunk – mutatott rá. Kifejtette, hogy míg az erdélyi magyarságnak egy erős, befolyásos anyaországra volna szüksége, Magyarország „megtépázott nemzetközi tekintélyével lassan-lassan elszigeteli magát a Kárpát-medencében”, és „még egy újratemetést sem tud elintézni”.
A szövetségi képviselők hangneme borúsabbra váltott, amikor szóba került a visszaszolgáltatási bizottság két magyar tagjának büntetőpere. A bíróság pénteken ítélte alapfokon három év börtönre Markó Attila államtitkárt, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetőjét és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját. Az SZKT „felháborodva és értetlenül” fogadta és „igazságtalannak tartja” az ítéletet, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt közérdek elleni hatalommal való visszaélésben találta vétkesnek a vádlottakat.
A magyar törvények szerint párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. Vagyis: pártot csak az alapíthat, aki jelöltként maga is részt vehet magyarországi választáson.
A parlamenti választás esetén ennek feltétele a magyar állampolgárság, s aki szavazhat, az jelöltként is indulhat. Ugyanakkor az Európai Unió más tagállama magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárának is joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Pártot tehát – lakóhelyüktől függetlenül – a magyar állampolgárok alapíthatnak, illetve mindazok az uniós polgárok, akik tartósan Magyarországon élnek. Ebből az következik, hogy a kettős állampolgárok lakóhelyüktől függetlenül hozhatnak létre pártot Magyarországon, míg az uniós polgárok csak akkor, ha bejelentett itteni lakcímmel rendelkeznek.
