Halál a két nagyhatalom között
Igaz, ennek életbelépéséhez a törvényhozás mindkét házának jóváhagyása és az elnök aláírása is kell. Moszkva abban bízik, hogy az újraválasztásáért küzdő Barack Obama ennek útját állja, elvégre egyik fontos külpolitikai célkitűzése a kapcsolatok javítása Oroszországgal.
A törvénytervezet szerint nem léphet az Egyesült Államok területére és az országban nem vezethet bankszámlát az a 60 orosz hivatalnok – belügyminisztériumi tisztviselő, büntetésvégrehajtásért felelős vezető, adóhatósági képviselő, orvos, valamint közeli rokonaik –, aki Washington szerint felelős lehet a Moszkvában három éve előzetes letartóztatása idején elhunyt 37 éves könyvelő, Szergej Magnyitszkij haláláért. Ezzel Magnyitszkij tragikus sorsa a nyilvánosság előtt nagyobb ellentétet okozott Moszkva és Washington között, mint az amerikaiak Európába tervezett, az oroszok által élesen ellenzett rakétavédelmi rendszere.
Az adószakértő tragikus esete jól rámutatott az orosz igazságszolgáltatás esetlegességére és még inkább a korrupció méreteire. A Firestone Duncan brit tanácsadó cég munkatársaként Magnyitszkij kezelte a Hermitage Capital Management brit befektetési társaság auditálását.
A cég orosz érdekeltségeivel szemben adócsalás vádjával eljárás indult, Magnyitszkij azonban azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a cégek korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel éltek vissza a rendőrséggel kapcsolatban álló személyek, akik ilyen módon 2004 és 2007 között 5,4 milliárd rubel – akkoriban mintegy 200 millió dollár – költségvetési pénzt szereztek meg. (Az érintett időszakban a Szövetségi Adóhatóság [FNSZ] vezetője Anatolij Szergyukov volt, Viktor Zubkov korábbi kormányfő veje, aki jelenleg védelmi miniszter.)
Magnyitszkij vádjainak elhangzása után a rendőrség őrizetbe vette a férfit, aki egyéves fogsága után, a letartóztatás idején szerzett betegségben, az orvosi segítség elmaradása miatt elhunyt. Halála után a Novaja Gazeta több cikket közölt, amelyek konkrét példákkal rámutattak, hogy a Magnyitszkij által felvázolt séma nem csak a Hermitage Capital Management érdekeltségeivel szemben működött.
A lap szerint a rendőrség által lefoglalt más cégek papírjaival visszaélve 2009–2010 folyamán további 11 milliárd rubelt – egy rubel kb 7,5 forint – síboltak el állami hivatalnokok. A Magnyitszkij-lista mindkét országban váratlan egységbe kovácsolta a kormányt és az ellenzéket: a törvénytervezet demokrata kezdeményezésre született, de a washingtoni kongresszus John Kerry által vezetett külügyi bizottságának republikánus tagjai is támogatták.
Az orosz törvényhozásban pedig ez ellen egyként szólalt fel az Egységes Oroszország (JeR), valamint az ellenzéki Orosz Kommunista Párt, a populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette kvázi ellenzéki Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) is. A duma egyik alelnöke, a kommunista Ivan Melnyikov szerint Oroszországnak a NATO-val való kapcsolatát is felül kell vizsgálnia, valamint be kellene zárnia az amerikaiak előtt az uljanovszki logisztikai bázist, amelyen keresztül a NATO az afganisztáni utánpótlását biztosítja.
„Középkori barbárságnak” minősítette az amerikai lépést a parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője, a JeR-t képviselő Andrej Klimov is. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága már áprilisban dönteni akart a törvénytervezetről, akkor azonban, vélhetően az Oroszországban működő amerikai cégek nyomására, ez elmaradt. Moszkva jelezte, hogy az aszimmetrikus lépések ezen cégek oroszországi működésének megnehezítését is jelenthetik. (Emellett Oroszország is összeállítaná a maga feketelistáját az amerikai diplomatákról és hivatalnokokról.)
Különösen azért háborítja fel az amerikai törvénytervezet az orosz vezetést, mert Washingtonban a Magnyitszkij-lista elfogadását mind több politikus köti össze az amerikai kereskedelmi törvény 1974-es, benyújtói alapján Jackson–Vanik-kiegészítésként ismert szabályozás eltörlésével. (A kiegészítés az emberi jogokat megsértő országokkal – elsősorban a Szovjetunióval – szemben támasztott korlátozásokat az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben. Bár húsz éve ígéri Washington a kiegészítés eltörlését, mindeddig csupán évente meghosszabbította az arra érvényes moratóriumot.)
Oroszország szerint a két kérdésnek semmi köze egymáshoz, ráadásul a kiegészítés már csak azért sem fenntartható, mert Oroszország –17 év tárgyalás és amerikai ellenállás után – belép a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), amely szellemének szerintük ellentmond az 1974-ben, politikai alapon hozott szabályozás.
– Nyilvánvalóan oroszellenes akció – kommentálta a tervet Mihail Margelov. Az orosz felsőház elnöke szerint önmagában megszokott, hogy léteznek listák olyanokról, akiket egy adott ország nem kíván területére engedni. 11 ilyen személy már 2011 óta amerikai tiltólistán volt Magnyitszkij ügye kapcsán. Margelov szerint logikus lett volna, ha a névjegyzék bővítése nem merül fel. – Persze így majd mindig fel lehet mutatni a listát, ha az Egyesült Államoknak nem tetszik Oroszország valamely külpolitikai lépése – vélte a politikus.
