Magyarország európai listavezető az antiszemitizmusban
A hírügynökségek azután közölték ezt, hogy Gál András Levente kormánybiztos, aki a miniszterelnökségnél a „jó állam” fejlesztési koncepció meghatalmazottja, két napig tárgyalt Washingtonban.
Gál korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként is részt vett zsidó vonatkozású ügyek „kezelésében”. Arról híresült el e téren, hogy miután felkereste a budapesti Holokauszt Emlékközpontot, sietve az állandó kiállítás átrendezését javasolta. Az államtitkár szerint a kiállítás történelemszemlélete nem megfelelő. Azt is kinyilatkoztatta, hogy a Horthy-féle országgyarapítás és a deportálások között nem volt történelmi összefüggés.
A Magyarországi Zsidó Örökség Közlapítvány radikális átalakításában is részt vett Gál. Az alapítvány elnöke Szabó György lett, aki korábban a Fidesz önkormányzati képviselője volt a XIII. kerületben. Szabó elkísérte Gál kormánybiztost amerikai útjára. Lapunkban idézett megnyilvánulásában Szabó kijelentette: vérlázító a külföldön hangoztatott vád, amely az egész országot antiszemitának minősíti. Az antiszemitizmus szerinte a társadalomnak csak a „gyökértelen, semmihez sem, még a magyar kultúrához sem kötődő rétegére” jellemző. A feladat ennek az agresszív kisebbségnek a visszaszorítása.
A magyar közvélemény és nyomában a világ is kénytelen volt értesülni több zsidóellenes nyilvános agresszióról, a Jobbik-képviselő által felelevenített vérvádról, zsidókkal kapcsolatos emlékhelyek, emlékművek, valamint a Wallenberg-emlékmű meggyalázásáról. A szélsőjobboldali agresszióhoz járult a kormányzó kétharmad által szankcionált ideológiai restauráció: a Nyirő-hamvak körüli kormányzati-parlamenti előadás, a szélsőjobboldali szerzők tervezett tantervi kanonizálása és a Horthy-reneszánsz. Ez mind olyan, a szélsőjobbnak tett politikai gesztus, amelyet a világban jobb- és baloldali politikusok is úgy értelmeznek, hogy a kormányerő az antiszemita politika bálványait (Prohászka Ottokár) akarja ismét piedesztálra emelni. Ez a háborúban elpusztítottak – és nem csak a sok százezer zsidó – emlékének megcsúfolása, a zsidóellenes, faji törvények rehabilitálása is.
Mindezt a politikai félelmet megerősítette az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) felmérése, amely szerint az európai országok között Magyarországon a legerősebb az antiszemitizmus. A hazánkban megkérdezettek 63 százaléka adott a kérdésekre antiszemita jellegű, előítéletes választ. Ezek után született az ötven amerikai kongresszusi képviselő Orbán Viktorhoz címzett levele, amelyben felszólították a miniszterelnököt, hogy lépjen fel az antiszemita jelenségek ellen, és határolódjék el a Jobbiktól. Nem tudunk arról, hogy a kormányfő reagált volna a képviselők üzenetére.
Katrina Lantos-Swett (az elhunyt Tom Lantos lánya) a Huffington Postban közölt blogjában azt írta: „Az Orbán-kormánynak többet kell tennie a toleranciakezdeményezések támogatásánál. (...) A kormánynak véget kell vetnie a kettős mércének, amely megengedi, hogy az egyébként a tolerancia és befogadás erődjének tekintett Külügyminisztérium közleményben próbálja tisztára mosni Magyarország történetének sötét korszakát, miközben egy államtitkár részt vesz egy olyan fasiszta ideológus temetésén, mint amilyen Nyirő József volt.” A politikailag eltűrt antiszemitizmust az USA-ban és az Európai Unióban is úgy kezelik, mint a nyilvánvaló demokráciadeficit jelét. Ezért létesítettek az amerikai külügyminisztériumban irodát, amely figyeli a holokauszttal kapcsolatos gyalázkodó megnyilatkozásokat, az antiszemita verbális és tettleges támadásokat. Gál András Levente kormánybiztos tárgyalt ezeknek a hivataloknak a vezetőivel és a Rágalmazás Ellenes Liga illetékesével is. Itt állt elő javaslatával, hogy a magyarországi jelenségek értékelését a magyar hatóságokkal egyeztessék. Gál elmondta, hogy nálunk is felállítanának egy monitoringrendszert. Az amerikai tapasztalatokra is igényt tart – tette hozzá.
Kisebbségvédelmet ígért Martonyi
Európában ma is gyakran tapasztalható antiszemitizmus, a romák, a vallási és nemzeti kisebbségek elleni gyűlölet és támadás. Magyarországon is léteznek szélsőségek, de a hazai döntéshozók az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készek megvédeni azokat – erről Martonyi János külügyminiszter beszélt a csütörtöki, budapesti Demokrácia és Emberi Jogok konferencián, amelyet a száz éve született svéd diplomata, az 1944–1945-ben több ezer magyar zsidót a biztos haláltól megmentő Raoul Wallenberg emlékére rendeztek. Martonyi elmondta, hogy a magyar kormány számos eseménnyel ünnepli meg Wallenberg születésének centenáriumát. (Munkatársunktól)
