Sorsdöntő válságcsúcs előtt az EU
Az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, az Európai Központi Bank vezetőjével, Mario Draghival és az euróövezethez tartozó pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport elnökével, Jean-Claude Junckerrel közösen kidolgozott jelentés egy „víziót” vázol fel az EU jövőjével kapcsolatban. Ennek részeként javasolják a pénzintézetek közösségi felügyeletét, európai bankbetét-garancia és bankszanálási alap létrehozását. További pénzügyi és gazdasági integrációt szorgalmaznak, közösen megállapodott deficit- és államadósságszintekkel. Középtávon megvalósíthatónak tartják a közös adósságkibocsátást. A legitimáció megteremtése érdekében pedig javasolják a nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament intenzívebb bevonását is.
A jelentés szövege elég homályos ahhoz, hogy konkrétumokba senki se tudjon belekötni. A tagállamok egy részének így is túl sokat, másoknak túl keveset vetít előre a jelentés. „A franciák szerint ez német szöveg, a németek szerint ez francia szöveg” – mondta egy uniós forrás, utalva arra, hogy az igazság valahol félúton lehet. A svéd és a cseh kormányfők a Reuters szerint már szkeptikusan fogalmaztak a tervvel kapcsolatban, mondván, nem tudnak egyetérteni a szuverenitás további feladásával. A forradalminak tartott dokumentum alapján végleges integrációs menetrend decemberre várható, de például a bankunió részleteire már az ősszel javaslatot tehet az Európai Bizottság.
A piacok és az állampolgárok is döntéseket várnak az uniós állam- és kormányfőktől, de valószínűleg csalatkozniuk kell, ha konkrétumokra számítanak. Fontos eredményként értékelné a világ, ha a vezetők egyértelmű kötelezettségvállalást tennének a bankunió fő elemei mellett, de a vezetők közleménye valószínűleg nem lesz ennyire szókimondó. Források szerint az is fontos, hogy a különböző nemzeti parlamentekben és a politikai közbeszédben hogyan csapódik le a Van Rompuy-jelentés tartalma. „A szöveg, a vízió megemésztése lesz a csúcs feladata, de egyáltalán nem lesz perdöntő a találkozó” – mondta egy diplomata.
Nyilvánvaló, hogy a piac nyomása alá került tagállamoknak decembernél hamarabb kell valamilyen kézzelfogható megoldás. Elsősorban Spanyolország, Olaszország, Görögország és Ciprus gondjait vitatja majd meg a csúcs pénteki lezárása után kezdődő eurócsúcs az euróövezeti vezetők részvételével. Mario Monti olasz kormányfő – akire egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik Silvio Berlusconi volt miniszterelnök pártja részéről – politikai túlélése függhet a csúcstól. Legalábbis ezt sugallja a technokrata politikus. Azt ígérte, addig nem megy haza Brüsszelből, amíg valamilyen megállapodást nem tud kisajtolni a hétfői piacnyitásig. Monti újra fel fogja vetni azt az ötletet, hogy a prudens költségvetési politikát követő államok kötvényeit kvázi automatikusan kezdje el vásárolni az európai mentőalap, ha a papírok hozamai elszabadulnak.
Angela Merkel német kancellár a Bundestagban tartott szerdai beszédében ugyanakkor hangsúlyozta: az euró válságára nincsenek gyors és könnyű megoldások. Figyelmeztetett: ha Németország túlterheltté válik, annak egész Európára nézve beláthatatlan következményei lesznek. A német politikus jelezte kollégáinak: ne fokozzák a várakozásokat, ne ígérjenek olyat, amit nem tudnak betartani. Merkel szerdán este egyébként Párizsba utazott, hogy Francois Hollande francia elnökkel valamilyen kompromisszumra jusson a garanciák és az adósságok közösségivé tétele kérdésében. Bár a francia és a német álláspont szöges ellentétben áll egymással, mindkét vezető tudja, hogy ez a szembenállás hosszú távon nem fenntartható, és alapvetően káros az uniónak.
A csúcs konklúziói között lesz a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést központba állító akcióterv. Ez nem külön szerződés lesz, mint a márciusban aláírt fiskális paktum. Annak egyfajta ellensúlyt kíván teremteni a mostani csomag, elsősorban Hollande nyomására, s inkább követendő tagállami és európai politikák gyűjteményére lehet számítani. Nemzeti szinten a többi között fenntartható nyugdíjrendszerek biztosítására, a digitális gazdaság kiterjesztésére, a vállalkozások beindításának könnyítésére, a sebezhető társadalmi rétegek támogatására és az egységes piac mélyítésére szólít fel a kiszivárgott szöveg.
Az egységes piac szempontjából elég kínos, hogy az utolsó pillanatokra marad az európai szabadalom kérdésének megoldása, amely jóval olcsóbbá tenné a szabadalom bejegyeztetését Európában. A több évtizedes vitában a magyar elnökség alatt született meg a politikai áttörés, Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban hónapok óta nem tudott megegyezni az elsőfokú szabadalmi bíróság székhelyében. Úgy tűnik, a kiábrándítóan tipikus uniós megoldás az lesz, hogy a bíróság egyes ágai Párizsba, míg mások Münchenbe és Londonba kerülnek.
Magyar szempontból fontos, hogy először kerül az uniós állam- és kormányfők asztalára a következő hétéves uniós költségvetés. A dán EU-elnökség jelentését a 2013 utáni pénzügyi keret eddigi vitáiról Magyarország csak „tárgyalási alapnak” fogadja el, mert a dokumentumban formálisan nem regisztrálták a 2013 utáni kohéziós pénzeknél várható jelentős magyar forrásvesztést, amely akár 20-30 százalékkal kevesebb támogatást is jelenthet. A probléma abból fakad, hogy a bizottsági javaslat a Magyarország által lehívható 3,52 százalék helyett egységesen az adott ország GDP-jének 2,5 százalékában maximálná a lehívható hányadot, miközben a magyar GDP is zsugorodik.
