S hogy a gyászhír teljes legyen: mindez egy héttel az előtt történt, hogy az ország, történetében először, átveszi az EU soros elnöki tisztét.

Igaz, a hétfői események nem érhették váratlanul a szigetországot. A Fitch ugyanis az utolsó nagy nemzetközi hitelminősítő volt, amely „BBB mínusz”-ról „BB plusz”-ra rontotta Ciprus kockázati besorolását. A hitelminősítő szerint a ciprusi bankrendszernek a Cyprus Popular Bank által igényelt 1,8 milliárd eurón túl – ami önmagában is kiteszi a bruttó nemzeti termék (GDP) egytizedét – további jelentős tőkepótlásra lesz szüksége. Elemzők szerint a sürgető tőkeinjekció nagysága elérheti a 4 milliárd eurót, ami viszont már –a török ellenőrzés alatt álló északi rész nélkül 800 ezer lakosú – Ciprus éves GDP-jének negyede. A Cipruson Marfinnak nevezett Popular Bankon kívül a Bank of Cyprus és a Hellenic Bank szorul sürgős segítségre.

A ciprusi bankrendszer csődközeli állapota főként a helyi pénzintézetek görögországi kitettségéből ered. Mint a Cipruson élő Pál Beáta a Népszabadságnak elmondta: a kormány amatőr döntései, élén a kommunista elnökkel, Demetris Krisztofiasszal, nehéz helyzetbe hozták az országot. Görögországhoz hasonlóan itt is az állami alkalmazottak bére az egyik legnagyobb kiadás, de ahhoz a kormány nem mer hozzányúlni. Tény, hogy az euróövezet harmadik legkisebb gazdasága már az egymás utáni negyedik negyedévet zárja recesszióval. Eközben a költségvetési hiány a remélt európai segély ellenére sem tartható 3 százalék alatt, jó, ha 4 százalékon belül lesz. Eközben a munkanélküliségi mutató 10 százalék fölé emelkedett.

Noha a nicosiai parlament már május 18-án megszavazta a Marfin, vagyis a Popular Bank megsegítésére igényelt 1,8 milliárd eurós segélycsomagot, a kormány egészen a hétfő délutáni rendkívüli üléséig próbálta elkerülni a kényszerintézkedést. Ehelyett kínai befektetőkkel tárgyalt, és a tavalyi, 2,5 milliárd eurós, igen kedvező feltételekkel megkötött orosz hitelmegállapodás után újabb, ezúttal 3-5 milliárd eurós hitelt próbált kitalpalni Moszkvától. Ez a remény továbbra is él, de már nem az

EU-segély kiváltására, hanem annak kiegészítésére. Időközben olyan hírek kaptak lábra, hogy Brüsszel nem nagyon örül a ciprusi–orosz „menyasszonytáncnak”, több okból sem. Egyrészt mert az EU központjában jó okkal feltételezik, hogy a ciprusi bankok már eddig is túl engedékenyen kezelték az orosz oligarchia nemritkán kétes eredetű bankbetét jeit. Másrészt politikai megfontolások is óvatosságra intenek Moszkvával szemben, hiszen a törékeny ciprusi kormánykoalíció a kommunistákat is magában foglalja. Akik – az oroszországi változások ellenére –máig jó kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal.

Nem teljesen világos, hogy hétfői lépésével a ciprusi kormány a Görögország, Írország, Portugália trióhoz csatlakozott-e, vagy inkább a spanyol utat követte, s Madridhoz hasonlóan „csupán” bankrendszerének stabilitásához szeretne európai segélyt kapni. Alighanem ez utóbbiról lehet szó, legalábbis erre utalnak a ciprusi lapok cikkei. A szigetország ugyanis jó ideje szörnyülködve figyeli a „görög testvérek” vesszőfutását, akik az államcsődöt csak az életszínvonal zuhanását magával hozó európai segéllyel védhették ki. Ezt viszont mindenképpen szeretné elkerülni az adóparadicsom elő nyeit még túl közeli emlékként őrző földközi-tengeri ország.

Ciprus retteg, de közben ünnepre készül. Az elnöki palota környékét már csinosítják, a parkokat virágokkal ültették tele az e hét végi EU-elnökségi ünnepekre. Eközben Angela Merkel német kancellár egyik gazdasági tanácsadója, Kurt Lauk már arról beszélt, hogy ilyen körülmények között nem célszerű Nicosiának átadni a soros elnökséget. A német külügyminisztérium elhatárolódott a javaslattól.