A 60 esztendős Murszi még vasárnap este mondott televíziós beszédében a béke üzenetével fordult a világhoz, s összefogásra, nemzeti egységre szólította fel honfitársait. Egyben bejelentette, hogy tiszteletben fogja tartani az Egyiptom által korábban aláírt nemzetközi szerződéseket. Mint ismeretes, ezek között van az Izraellel 1979-ben még Anvar Szadat által kötött békemegállapodás is.

Ennek érvényben tartása az elmúlt hónapokban kérdésessé vált, mivel az időközben feloszlatott parlamentben elsöprő fölénybe került Muzulmán Testvériség politikusai – a Szabadság és Igazság Párt (FJP) tagjai – jelezték: hatalomra kerülésük esetén felülvizsgálják a zsidó állammal kötött békemegállapodást. Éppen ez a bizonytalanság motiválhatja Murszi elnöki győzelmének izraeli fogadtatását. A hétfői izraeli napilapok nyugtalansággal vették tudomásul a Muzulmán Testvériség jelöltjének győzelmét, mert szerintük a „szélsőséges iszlám jutott hatalomra Egyiptomban”.

A legnagyobb példányszámú izraeli lap, a Jediót Ahronót emlékeztet, hogy Murszi volt a vezetője annak az egyiptomi bizottságnak, amely egykor azt javasolta, hogy „indítsanak háborút a cionista támadás” ellen. A The Jerusalem Post angol nyelvű jobboldali lap viszont azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy sokkal sürgetőbb feladatai is akadnak most az új egyiptomi elnöknek, mintsem hogy háborút indítson Izrael ellen.

Fontosabb lehet számára a romokban heverő gazdaság talpra állítása, mint a kétoldalú kapcsolatok felülvizsgálata. Ugyanakkor, főleg Izraelben, de a világ más térségeiben is aggodalmat keltett Mohamed Murszinak a Farsz iráni hírügynökségnek adott, s hétfőn közzétett interjúja, amelyben az új egyiptomi elnök a „térségbeli stratégiai egyensúly megteremtése érdekében” Kairó és Teherán kapcsolatainak javítása mellett tette le a garast. Ami annál feltűnőbb, mivel a két ország még 1980-ban megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatokat, amelyet a mai napig nem állítottak helyre. Ez utóbbi nyilatkozatot a washingtoni diplomácia nagyvonalúan elengedte a füle mellett, sőt gratulált Murszinak a választási győzelemhez.

Washington –amely évi egymilliárd dolláros támogatást nyújtott Mubarak idején az egyiptomi hadseregnek, és egyelőre még nem állt el ennek fenntartásától – jelezte, hogy a kölcsönös tisztelet alapján kész együttműködni a megválasztott elnökkel, de ennek feltételeit is megfogalmazta.Murszi tegyen lépéseket a nemzeti egység előmozdítása érdekében oly módon, hogy valamennyi pártot bevonja az új kormány megalakításáról folytatott tárgyalásokba.

A félreérthetetlen intés azt az amerikai aggodalmat közvetíti, hogy Egyiptomban az elnökválasztással még nem ért véget a hatalmi vetélkedés. A hadsereg által feloszlatott parlament is jelzi, hogy az iszlamista mozgalomnak még kemény harcot kell vívnia a katonákkal a hatalomért. Ráadásul Murszi 51-49 százalékos arányú választási győzelme tükröt állít a végletekig megosztott egyiptomi társadalom elé, s előrevetíti a szövetségeskeresés sürgető kényszerét. Mint a hétfői Neue Zürcher Zeitung írja: az egyiptomi elnökválasztás csupán annyit jelent, hogy a hatalmi vetélkedés az utcáról áttevődött az állami intézményekbe.

Egy muzulmán Amerikából

Mohamed Murszi 1951-ben született a Nílus deltájában fekvő Sarkiyában. Főiskolai tanulmányait a kairói műszaki egyetemen végezte, ahol mérnöki diplomát szerzett, majd az Egyesült Államokba utazott doktori disszertációt írni. Éveket töltött a University of Southern California előadótermeiben, olyannyira, hogy gyermekei is Amerikában születtek, s így ottani állampolgárok. Maga is amerikai akadémiai karrier elé nézett, amikor az akkor még az illegalitás keretei között működő Muzulmán Testvériség hívására hazatért Egyiptomba, és bekapcsolódott a politikába. Már 2005-ben parlamenti képviselővé választották, formálisan függetlenként, valójában az iszlamisták jelöltjeként. Politikai tevékenységét nem nézték jó szemmel a Mubarak-rezsim idején, többször is börtönbe került.

Gazdasági kérdésekben Murszi a szabadpiac híve, de szociális kérdésekben az államtól nagyobb beavatkozást vár, ígérete szerint 7 százalékosra leszorítja a munkanélküliség arányát, csökkenti az inflációt és az államadósságot. Külpolitikai kérdésekben meg akarja szüntetni Egyiptom USA-val szembeni kiszolgáltatottságát, javítaná az öböl menti arab államok kapcsolatait, s támogatná a palesztinok általa legitimnek tartott harcát. Az iszlámot kiemelten kezelné anélkül, hogy egyházi uralmat vezetne be, tiszteletben tartaná a többi vallási felekezetet. Murszi eddigi nyilatkozataiban nem nagyon beszélt a hadsereg általa elképzelt szerepéről, s nem ismerjük állásfoglalását a szabad véleménynyilvánításról sem. (Munkatársunktól)