Féléves kislányát drapp színű vászonnal erősítette a mellkasára, az alvó gyermek homlokáról időnként óvatosan letörli az izzadságcseppeket. – Fogalmam sincs, hogyan kecmergünk ki a válságból. A lényeg, hogy benn tartsanak minket az EU-ban, onnan kapja Görögország a pénzt – utal a napokban megalakult koalíció fő feladatára. Építészként dolgozott Flora, de nem volt státusban, és elvesztette az állását.

 – Ahogy jött a memorandum (a pénzügyi mentőcsomag feltételeit rögzítő EU/IMF-megállapodás – A szerk.), ezek a munkahelyek szűntek meg először – meséli. A férje is építész, és bár még dolgozik, ő sincs sokkal jobb helyzetben: több önkormányzat tartozik neki, az elvégzett munkát kifizetni most senkinek sincs pénze. A fiatal nő, akinek a nagyobbik lánya huszonegy hónapos, mégsem az állását sajnálja a legjobban.

 – A biztonságérzetemet vették el. Attól félek, hogy nem lesz pénzem kifizetni a gyerekek óvodáját – teszi hozzá. Mivel túlzottan „jómódú” városrészben él, ingyenes óvodára nem jogosult.  – Senkiben sem bízom már. De higgye el, nagyon szeretnék! – ismeri be Janisz, a Görög Nemzeti Bank épülete előtt álldogáló tűzoltó. Noha a fizetését több lépcsőben csökkentették, nem panaszkodik: legalább abban biztos, hogy minden hónapban megkapja a bérét. S ha az új kormány továbbnyirbálná a jövedelmét?

 – Akkor már az élelmiszereket is nehezen tudnám megvenni. De mégsem mehetek egyenruhában tüntetni, vagy ezentúl nem oltom el a tüzeket – tárja szét a karját. Gyereket Janisz és a barátnője egyelőre nem vállalnak. – Minek? Hogy csak két-három évente tudjak venni neki egy pár cipőt? – méltatlankodik a fiatalember. A ruhaüzletben eladóként dolgozó élettársa nem csak a fizetéscsökkentéseket élte meg: legutóbb harmincöt százalékot visszatartottak a béréből, mondván, a bolt nehéz anyagi helyzetben van. Valamikor talán megadják a tartozást.

Fiatal munkanélküli családok ezreit támogatja ma már Xénia Papasztavru, akit mindig zavart, hogy nem tudja megenni az éttermekben adott nagy adag kenyeret. A maradékot rendszerint elkérte, és a pincér egyszer hatalmas szatyorban odahozta neki az egész nap összegyűlt kenyérfölösleget. Ekkor született meg – tavaly májusban – a Boroume nevű szervezet ötlete (a görög szó jelentése: tudjuk, képesek vagyunk rá).

– Segíteni akartam, de nem volt rá pénzem, nekem is két gyereket kell eltartanom. Kitaláltam tehát, hogy létrehozok egy honlapot, ahol összekapcsolom az ételmaradékot kidobó éttermeket és pékségeket a jótékonysági szervezetekkel, amelyek feleslegesen költenek annyi pénzt élelmiszerre – magyarázza Xénia. Azóta otthagyta az újságírói állását, és minden idejét a Boroume-nek szenteli. Négy- és hatéves fiai büszkék az anyjukra, a család egyelőre a mérnök férj fizetéséből él.

Nem véletlenül hívott Xénia a Panepisztimiu utcai, elegáns kávézóba: esténként itt is odaadnak minden maradékot egy közeli ingyenkonyhának. A Boroume alapítója arra is odafigyel, hogy az adományozókat a saját környékükön lévő intézményekkel kapcsolja össze. – Lényeges, hogy az emberek lássák, kinek segítenek. Egészen más ez, mint csak úgy odaadni a segélyt egy humanitárius szervezetnek – vallja.

A mostani válság miatt kerültek nehéz helyzetbe mindazok, akik a Boroume-nek hála lakhatnak jól nap mint nap. És Xénia Papasztavru (aki mellett ma már egy tucat önkéntes működteti a „szolidaritási hálózatot”) ugyanúgy nem látja, az új görög kormány miként húzhatná ki őket a csávából. Inkább az emberek jóságában bízik: országszerte egyre több vállalat és szálloda ajánl fel ételadományokat, sőt már a hadsereg is készül beszállni.

 – Ha megszólal a telefonom, majdnem mindig jó hírt kapok. Három napja egy pékség hívott fel este negyed tizenkettőkor, hogy megmaradt több mint ötven kiló kenyerük. Az interneten olvastak rólunk. Kerestem a közelükben egy idősek otthonát, amely együttműködik a helyi önkormányzattal – idézi fel. – A pékség még az éjjel odavitte a kenyeret, amelyet másnap szétosztottak. Apró, de fontos győzelmek ezek.

Ciprus bóvliban lesz EU-elnök

Cipruson a kormány hétfőn rendkívüli ülésen úgy döntött, mentőcsomagért fordul az Európai Stabilitási Alaphoz. A hét végén kormányzati illetékesek Kínában tárgyaltak egy esetleges kölcsönről vagy kínai befektetésről a bajba került Cyprus Popular Bank megmentésére. Ez volt megfigyelők szerint az utolsó kísérlet, hogy ne kelljen az európai partnerekhez fordulni. Az euróövezet harmadik legkisebb gazdaságának nagyon gyorsan a GDP-jének tíz százalékára lenne szüksége a ciprusi bank feltőkésítésére, amely elsősorban a Görögországnak adott kölcsönök miatt került bajba.

Nicosia azután döntött így, hogy a Fitch nemzetközi hitelminősítő befektetésre nem javasolt szintre minősítette le az ország adósbesorolását. A Fitch szerint Ciprusnak négymilliárd euróra lenne szüksége a bankszektor rendbetételéhez, ez elenyésző a spanyoloknak szánt százmilliárdhoz képest. A szigetország egyébként július 1-jétől veszi át az EU elnökségét Dániától. (Reuters)

A válság miatt a görögök már senkiben sem bíznak