Tengerbe lőtt Phantom
A szír légvédelem még pénteken dél körül lelőtte a török hadsereg egy gyakorlatozó F–4 Phantom típusú gépét. A két ország először békülékeny üzenetet váltott, tisztázva, mi történt, majd közösen kezdték keresni a gép maradványait. Vasárnapra azonban száznyolcvan fokos fordulatot vett Ankara álláspontja: kérésére így kedden összeül az Észak-atlanti Tanács, a NATO legfontosabb testülete. A repülőt időközben megtalálták 1300 méter mélyen, 10 kilométerre a partoktól, de még szír felségvizeken. A két pilóta hollétéről továbbra sincs hír. A törökök a NATO-testület tanácskozását a washingtoni szerződés 4. cikkelyére hivatkozva kérték. E szerint minden tagállamnak joga van konzultációt kérni, ha területi épségét, függetlenségét, biztonságát veszély fenyegeti. Eleinte úgy tűnt, hogy a konfliktust mérsékelt hangnemben rendezik majd – ezért Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár meg is dicsérte a feleket. A zordabbá vált török hangnem nyomán azonban a konfliktus hatással lehet a szíriai belpolitikai válság további alakulására: Törökország területén már 32 ezer szíriai menekült van, ott szerveződnek a szabad szír hadsereg osztagai, és török földön működik a politikai ellenzék is. Feltehetőleg az Öböl-államok által finanszírozott fegyverek is törökországi tranzittal kerülnek a Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen bő egy éve küzdő ellenállókhoz.
Szokványos dolog, hogy egy katonai repülőgép megsérti szomszédja légterét – mondta el lapunknak Nógrádi György, a Corvinus egyetem tanára. Kérdés azonban, hogy a török repülőgép provokáció céljából tette-e ezt, esetleg felderítő céllal. A gép egy Hatay tartományban lévő repülőtérről szállt fel, és a szíriai Latakia tartomány partjainál repült. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter a TRT állami televíziónak azt mondta, hogy fegyvertelen volt. A miniszter szerint a pilótákat saját repülőirányításuk értesítette arról, hogy megsértették a szír légteret, ahonnan visszarendelték őket, s ezért sietve távoztak. A szír légvédelem egyáltalán nem figyelmeztette őket, nem próbálták meg leszállítani a repülőt, hanem – már a nemzetközi légtérben – lelőtték. Davutoglu szerint hazugság a damaszkuszi állítás, miszerint dezertáló szír gépnek nézték volna a F–4-et. A török külügyér elmondta, hogy kezükben van a szírek rádióforgalmazása, s ebből kiderül, tudták, milyen gépről van szó, és nem is próbálkoztak kapcsolatba kerülni vele.
A szíriai légvédelem megmutatta, hogy modern, Oroszországból származó légvédelmi rendszereivel képes lelőni bármilyen gépet – mondta Nógrádi, megjegyezve, hogy a rendszert talán nem is szíriai, hanem orosz szakemberek kezelték. Szerinte sok a kérdőjel az ügyben: a Phantom F–4 típusú repülő vadász- vagy felderítőgép volt? Erre maga a gép felszínre hozatala adhatna választ, persze attól függően, hogy a szírek vagy a törökök emelik ki a tengerből. A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, hogy a NATO keddre tervezett nagyköveti szintű ülése önmagában nem jelent semmit, hiszen ilyet hetente tartanak.
– Mindkét fél hunyó lehet az ügyben: a törökök talán nem mondtak el mindent a gép valódi feladatairól, a szírek pedig arra nem adnak egyértelmű magyarázatot, hogy miért rögtön a legutolsó eszközhöz, a gép lelövéséhez folyamodtak – mondta. Nem világos azonban, hogy miért vált keményebbé vasárnapra a török álláspont. – A törökök már régóta Aszad bedarálásán dolgoznak, elképzelhető, hogy erre most lehetőséget kapnak –mondta Nógrádi.
A szírek továbbra is azt hangoztatják, hogy légtérsértésre adtak választ. Szombaton még véletlen esetről beszélt egy szír külügyi szóvivő, jellemző, hogy a hivatalos hírügynökség honlapján meg sem említik a háborúközeli helyzetet. A bonyolult szituációt jelzi, hogy Törökország az incidens kapcsán konzultált az orosz külügyminiszterrel. Épp a Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetés után váltott keményebb hangnemre Ankara. Beleszólt az ügybe Teherán is. Ahmed Szaleh iráni külügyminiszter mértékletességre szólította fel a feleket. Egyelőre úgy tűnik, Ankara inkább nemzetközi segítséggel akar nyomást gyakorolni Szíriára. Ezt jelenti az ENSZ BT-hez benyújtott török panasz is.
– A helyzet jogilag bizonyosan nem ad módot beavatkozásra Szíriával szemben – mondta lapunknak Valki László. A nemzetközi jogász emlékeztetett az ENSZ alapokmányának 51. cikkelyére, amely csak fegyveres támadás esetén ad lehetőséget önvédelemre. Ezt egészíti ki az ENSZ közgyűlésének 1974-ben hozott határozata, amely szerint agresszióról csak akkor lehet beszélni, ha a támadás „súlyos következményekkel” jár.
