Nevető harmadik?
Májusban úgy tűnt, a Borisz Tadics vezette Demokrata Párt (DS) és az Ivica Dacsics mögött álló Szerbiai Szocialista Párt (SPS) köré szerveződött előző kormánykoalíció folytathatja a munkát. A helyzetet azonban elbizonytalanította, hogy a parlamentivel egy időben tartott elnökválasztáson Borisz Tadics államfőt váratlanul legyőzte a szerb radikálisoktól a mérsékelt nacionalisták felé orientálódó Tomiszlav Nikolics.
Az új államfő pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) eközben a legnagyobb frakciót is adja az új parlamentben, ám kormánytöbbségre csak az SPS-szel együtt volna esélye. – Ez a kombináció továbbra sem zárható ki – nyilatkozott lapunknak Milenko Tereta, a Liberális Demokrata Párt (LDP) köré szerveződött Fordulat nevű koalíció parlamenti képviselője. Szerinte a Szlobodan Milosevics néhai szerb elnöktől indult SPS-t vezető Dacsics akár a kormányfői posztot is megszerezheti egy esetleges SNS–SPS-koalícióban, noha a szocialisták az SNS 73 és a DS 67 képviselője mögött csupán 44 fős frakcióval rendelkeznek a 250 fős parlamentben.
– Egyelőre azonban nagyobb az esélye annak, hogy Dacsics pártja mégis a demokratákkal szövetkezik, a kormányfő pedig végül Tadics lesz – mondta Tereta, megjegyezve, hogy a többséghez a 19 fős Fordulatra is szükség van, amely az európai integráció biztosítása érdekében kész részt venni egy ilyen koalícióban. „Szomorú azonban, hogy ez mindeddig nem jött létre, noha már egy hónapja meg kellett volna alakulnia – mondta a liberális képviselő, aki szerint a szocialista és demokrata párti vezetők felelőtlensége vezetett a politikai vákuumhoz.
– Rengeteg ügyet kéne rendeznünk, ilyen gazdasági helyzetben nagyon veszélyes elhúzni a tárgyalásokat – mondta Tereta, utalva arra is, hogy a március óta EU-tagjelölt Szerbiának mielőbb tárgyalásokat kellene kezdenie Brüsszellel. A helyzetet nehezíti, hogy a Fordulatot Tadicshoz közelebbi pártként határozzák meg, ezért az SPS szeretné a szövetségben látni a Szerbia Egyesült Régiói (URS) pártot is, azt viszont a Fordulat elutasítja. – Bonyolult egyensúlyozás folyik, a szocialisták attól tartanak, hogy az URS nélkül nem volnának elég erősek a koalícióban – magyarázta Tereta, megjegyezve, hogy az SPS és a DS közötti szövetség kialakításában az ideológia mind kevesebb szerepet játszik, egyszerű pozíciókról szóló alkudozás folyik. A felek a hét végén abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat a jövő héten felgyorsítják – tudatta a B92 belgrádi rádió hírportálja.
Nikolics elnökké válásával bonyolultabbnak tűnik a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése is, ami előfeltétele Szerbia EU-csatlakozásának. Az új elnök azonban egyértelműen jelezte, hogy a függetlenségét négy éve egyoldalúan deklaráló albán többségű tartományt továbbra is Szerbia részének tekinti. Igaz, az első hivatalos útján Brüsszelbe utazott Nikolics, a múlt héten – miután a Brazíliában tartott nemzetközi klímakonferencián találkozott Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel is – bejelentette, hogy a Koszovóval folytatandó tárgyalásokon kész volna ő maga is a belgrádi delegáció élére állni. Nikolics felvetése meglepetést keltett Belgrádban. A Pristinával folytatott tárgyalásokon a szerb delegációt vezető Boriszlav Sztefanovics szerint Szerbia ezzel lényegében elismerné Koszovó elszakadását.
