Murszi megúszta a puha puccsot
A választás június 16-án és 17-én lebonyolított második fordulójának szoros eredményét a tervek szerint még csütörtökön hozták volna nyilvánosságra, ám a procedúrát a választási panaszok kivizsgálásáig meghatározatlan időre elhalasztották. A két vetélytárs, Safík – a tavaly februárban elűzött Hoszni Mubarak elnök utolsó kormányfője – és Mohamed Murszi iszlamista jelölt a saját adatai alapján egyaránt magát hirdette ki győztesnek, ugyanakkor mindkét politikus megvádolta ellenfelét szabálytalanságokkal, amelyeket az országos választási bizottságnak ki kellett vizsgálnia – írta beszámolójában a BBC internetes oldala.
Feszült napokat élt át a legnépesebb, 82 milliós arab állam. Kairó középpontjában kedd óta szüntelenül tüntetéseket tartottak, mert az iszlám mozgalom tagjai azt gyanították, hogy Murszitól el akarják venni a győzelmet. A félelem indokolt volt, hiszen az elnökválasztások második fordulójának előestéjén az átmeneti katonai tanács bejelentette: helyet ad az egyiptomi alkotmánybíróság döntésének, és feloszlatja a tavaly év végén megválasztott, iszlamista többségű parlamentet. A világsajtó által „puha puccsnak” minősített lépéssel a hadsereg valójában visszavette a hatalmat, sőt, ha lehet, még ki is terjesztette korábbi befolyását. A katonák még az alaptörvény megszövegezését is magukra vállalták, vagy legalábbis saját hatáskörükbe vonták a szövegező testület tagjainak kijelölését. Nyilván így kívánták biztosítani, hogy különleges előjogaik a jövőben is fennmaradjanak, azaz senkinek se lehessen beleszólása a fegyveres erők költségvetésébe, s a tábornokok továbbra is jól kereshessenek a hadi üzleteken. A Tahrir téren összegyűlt tömeg az eredmény vasárnapi kihirdetése után örömujjongással fogadta Murszi győzelmét.
Az előző elnök, Hoszni Mubarak tavaly februárban, harminc év után kényszerült távozni a hatalomból, példátlan tömegtüntetések hatására. Az idén, június 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, csaknem 900 békés tüntető haláláért viselt felelőssége miatt. A 84 éves Mubarak egészségi állapota azóta drámaian megromlott. A szíve múlt hétfőn kétszer is leállt, de sikerült újraéleszteni. A MENA állami hírügynökség keddi jelentése szerint agyvérzése volt. Egy nappal később a nevük elhallgatását kérő tisztviselők arról számoltak be, hogy Mubarakot lekapcsolták a lélegeztetőgépről, és bár a szíve és más létfontosságú szervei működnek, a volt elnök kómában van.
Az első szabad elnökválasztással le kellene áldoznia a hadsereg hat évtizedes uralmának, de nem úgy tűnik, hogy a katonák most majd visszavonulnak a laktanyákba. Sőt, azt követően, hogy a Mubarak 2011. februári lemondása óta uralkodó Legfelsőbb Katonai Tanács a közelmúltban korlátozta az elnöki hatalom jogkörét és feloszlatta az iszlamista többségű parlamentet, a hatalmi viszonyok áttekinthetetlenné váltak. Veszélybe került a demokratikus átmenet lehetősége, s ez elriasztja a külföldi befektetőket is. Pedig az egyiptomi gazdaságnak talán még sohasem volt akkora szüksége a külső segítségre, mint most. A gazdaság növekedése – jórészt az elriasztott külföldi turisták miatt – a nullához közelít, a folyó fizetési mérleg hiánya 11 milliárd dollárra duzzadt, s a kairói központi bank tartalékai gyakorlatilag elapadtak, miközben az adósságfinanszírozás költségei háromévi csúcsra ugrottak.
Gazdasági összeomlás vagy politikai káosz. Az egyiptomi hadsereg maga festi fel ezt a képet az országról, nyilván önmagát állítva be megmentőként. Kétségtelen, hogy az arab tavasz kedvezőtlen egyiptomi kimenetele a régió többi országára is negatív hatással lesz.
