Orbán Viktor magyar, Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Petr Necas cseh miniszterelnök Herman Van Rompuy uniós elnöknek, továbbá José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság és Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének kifejtette, hogy az európai adósságválság megoldásához és a gazdasági növekedés beindításához hoszszú távú, a tagországok mélyreható strukturális reformján alapuló változásokra van szükség. A kohéziós politika pedig nem lehet áldozata a többéves költségvetésben esetleg eszközölt megszorításoknak – mutattak rá a kormányfők.

A cseh miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a négy állam vezetői rendkívül fontosnak tartják energiabiztonságuk és energiafüggetlenségük megerősítését. Ezt szolgálhatja többek között az észak–déli energiarendszerek összekötése. Közölte azt is, hogy a NATO új katonai doktrínája alapján egyezség született: háromezer fős közös katonai alakulatot hoznak létre.

Orbán Viktor kollégái nevében is köszönetet mondott a kiváló munkáért, amelyet Csehország végzett a V4-ek soros elnökeként. – Ha az ember hosszabb időt tölt ebben a körben, akkor kialakul benne az a meggyőződés, hogy olyan miniszterelnökök vannak együtt, akik tudatában vannak, hogy a nyugati világ és benne Európa a válság után már nem lesz olyan, miként az életünk sem, mint amilyen idáig volt.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarország jelenleg itt három sikeresebb ország társaságában foglal helyet, mert a cseh, a lengyel és a szlovák vezetők előbbre láttak, és képesek voltak megvédeni saját népüket attól a legnagyobb átoktól, amelytől ma egész Európa szenved, ez pedig a túlzott eladósodás.

A magyar kormány és személy szerint az én politikámat is mélyen megerősítette mindaz, amit itt láttam és hallottam, s még inkább eltökéltté tett, hogy folytatnunk kell a mély átszervezést és megújulást, hogy Magyarországot is felzárkóztassuk a sikeres országok közé. A jövőben azok lesznek sikeresek, akik fejben már ott élnek. Mi mind a négyen fejben már a jövőben vagyunk – jelentette ki a magyar kormányfő. Arra az egyik újságírói felvetésre, miszerint mind a négy ország sokban különbözik egymástól, így válaszolt: – Kétségtelen különbözőségeink ellenére mindannyian a német és az orosz világ között helyezkedünk el. Ez olyan imperativus, amely meghatározza a helyzetünket és a jövőnket – hangsúlyozta Orbán.

Szlovák partnere szerint az európai válság és az euróövezet gondjait nem lehet elválasztva kezelni. Ezért Robert Fico szorgalmazza, hogy az eurózónához tartozó országok vezetőinek tanácskozására hívják meg a többi uniós tagország képviselőit is. A soros elnökséget átvevő Lengyelország nevében Donald Tusk hangoztatta, hogy továbbra is a sikeres együttműködést erősítő pragmatikus célokat helyezik előtérbe. Varsó is szorgalmazza a nyugat-balkáni államok uniós tagságához szükséges lépések felgyorsítását.

Út a katonai szövetségig

1991-ben Antall József magyar kormányfő, a lengyel államfő, Lech Walesa és az akkor még egységes Csehszlovákia elnöke, Václav Havel nyilatkozatot adott ki, amely szerint a három állam célja a demokrácia megerősítése a térségben és az euroatlanti integráció előmozdítása. 1993-ban négyen lettek, miután Csehszlovákia helyén létrejött Csehország és Szlovákia.

A szerep változott azzal, hogy a tagok beléptek a NATO-ba, és 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz. A csoportnak nincsen intézményesített struktúrája: működése alapvetően a rendszeres állam- és kormányfői találkozókon, valamint szakértői csoportok együttműködésén nyugszik. (Ny. G.)

A négy miniszterelnök a prágai találkozón