– Meghallgatjuk az észrevételeket, de ez helyi ügy. Az illegális roma telepek problémája húszéves, nem halogathatjuk tovább – érvelt a polgármester a múlt pénteki vitán, ahová a civil szervezeteket és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (CNCD) is meghívta a városháza. A meghívottak jelentős része távol maradt, jelezve, hogy nem tekinti tárgyalópartnernek a polgármestert. Majd a hétvégén negyven civil szervezet tiltakozó levelet tett közzé, amelyben rasszizmussal és gettósítással vádolja Cherechest. A polgármester szerint szó sincs gettóról: a romák önszántukból költöztek a gyár „irodaépületeibe”, ahol jobbak az életkörülmények, mint a putriban, hiszen „van fűtés, víz, villanyáram, összkomfort”. – Vízből és villanyból túl sok is van – számolt be a helyszínen szerzett tapasztalatairól Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. – A három épület közül, amit a polgármester irodaházként emleget, kettőben laborok működtek. Víz van, de sok a szivárgás, ezenkívül nincs elzárva az alagsor, ahol mindenféle működő villamos berendezések vannak –sorolta a látottakat a Népszabadságnak Asztalos. A diszkriminációellenes tanács kedden hallgatta meg a polgármester mellett az Országos Romaügynökséget, és jövő héten dönt arról, hogy hátrányos megkülönböztetésnek tekinthető-e a romák elköltöztetése.

A városvezető „szociális övezetek” kialakításáról, „európai megoldásról” beszél. Elképzelése szerint a még meglévő négy illegális roma telepet is felszámolják, az ott élők számára pedig három éven belül 360 lakóházat építenek egy külön lakónegyedben. Asztalos Csaba szerint a Chereches által bemutatott terv papíron talán jól mutat, de ki tudja, mi lesz belőle, másfelől a gyárépületek átmeneti megoldásnak egyértelműen nem megfelelők. – Szerintem büntetőjogi felelősséggel tartozik, aki hivatalos dokumentumot állított ki arról, hogy az a hely lakható –hangsúlyozta az Országos Diszkriminációellenes Tanács jogász elnöke. A városházi vitán ugyanis bemutatták a megyei közegészségügyi hatóság lakhatási engedélyét. Az egykori laborok alkalmatlansága mindjárt a romák beköltözése után nyilvánvalóvá vált: huszonkét gyerek és több felnőtt kórházba került mérgezéses tünetekkel. A polgármester gyanakszik, hogy a befolyásukat féltő cigányvajdák könnygázzal fújták be az épületet. Tény, hogy az újságírók nagy mennyiségű vegyszert találtak az egykori „irodákban”.

Cherechest nem először vádolják gettósítással. Tavaly nyáron a városháza 1,8 méteres betonfalat emelt egy lakókörzet köré, ahol roma családok élnek. Az intézkedés ellen az Amnesty International (AI) és az Egyesült Államok is tiltakozott. Chereches azzal hárította el a bírálatokat, hogy nem elrejteni akarja a romákat, hanem megvédeni a gyerekeiket – a környéken ugyanis gyakoriak a gázolásos balesetek. A diszkriminációellenes tanács megbírságolta a polgármestert és kötelezte a kerítés lebontására. A kerítés ma is áll, mivel Catalin Chereches megóvta a CNCD határozatát, és első fokon nyert is. Asztalos Csaba szerint az ítélet megfordítható a Legfelső Bíróságon, ha pedig mégsem, a peres fél roma jogvédő szervezetek a strasbourgi emberjogi bíróságon mindenképpen nyernek.

Tény, hogy Catalin Chereches bírja a nagybányaiak többségének bizalmát. A Központi Választási Iroda (BEC) végleges adatai szerint június 10-én a szavazatok 86,03 százalékával választották újra. Őelőtte ilyen magas szavazatarányt csak Nagyszeben német ajkú vezetője volt képes elérni. Klaus Werner Johannis a maga 77,89 százalékával most csupán a második legnépszerűbb polgármester Romániában.