Idős férfi közeleg a járdán, amikor hallja, hogy miről beszélünk, felém fordulva jegyzi meg: – Uram, ezt a takaros települést régóta Konkoly-Thege Miklós nemzetközi hírű csillagvizsgálójáról ismerték, néhány évtizede pedig az itt főzött Zlaty Bazant, vagyis az Aranyfácán söréről. Most meg hova süllyedünk? – fakad ki.

Két éve nem messze innen lőtték agyon Basternák Lászlót, a Magyar Koalíció Pártjának Nyitra megyei képviselőjét, most meg három romát mészárolt le az 51 éves rendőr, egyet életveszélyesen megsebesített, tüdejét találta el a golyó.– Szörnyű ez a világ! – sóhajt fel. Közben rendőrök érkeznek. Igazoltatnak, aztán járőröznek tovább.

Zemko Margit polgármester arca még mindig falfehér. – Legalább három évtizede ismerem Juhász Milánt, húsz éve a város alkalmazásában álló helyi rendőr. A közeli Szentpéteren (Svaty Peter) lakik a feleségével, ott él két felnőtt leánya, akik már férjnél vannak, és három unokája. Mindhárom ház előtt még most is rendőrök posztolnak, mert állítólag a meggyilkoltak hozzátartozói bosszúra készülnek – közli.

A polgármester szerint Juhász jókedélyű ember, sosem voltak konfliktusai. Határozott fellépésével, termetével szerzett magának tekintélyt. Hallgattak rá a romák is, akik körülbelül nyolcszázan laknak a nyolcezer lakosú kisvárosban, akik a 2011-es népszámlálás alapján fele-fele arányban szlovákok és magyarok. Lopások, verekedések előfordulnak, de súlyosabb konfliktusok itt sosem voltak, kivéve a két évvel ezelőtti gyilkosságot. Aztán széttárja a karját: – Nem értem, mi vezethette Milánt erre a vérengzésre. Legutóbb péntek este beszélgettünk, viccelődött, semmi rendkívülit nem tapasztaltam a viselkedésében – sóhajt fel.

A kisvárosban terjedő szóbeszéd szerint Juhásznak állítólag nagy összeggel tartozott a lelőtt Lakatos Gábor. Pénteken érkezett a havi szociális segély, de az adós ezután sem törlesztett, ezért végzett vele, továbbá a fiával és a vejével is – így az egyik változat. Mások szerint Lakatosék egy nappal korábban Juhász Milán apját lopták meg, emiatt vett elégtételt a gyilkos. Többen azt hajtogatják, az ámokfutóra is hatott a világhálót elöntő rasszizmus.

A tüdőlövést kapott férfi felesége ógyallai házuk előtt

Zemko megvonja a vállát. Szerinte ezek csak találgatások. Azt a rendőröktől tudja, hogy a három áldozatot és az életveszélyesen megsérült férfit nemrég fémlopáson érték, a házkutatás során lopott és szétszerelt gépkocsik alkatrészeire bukkantak a rendőrök, ezért nemrég bűnvádi eljárást indítottak Lakatosék ellen. A két, szomszédos családi házban több mint harmincan laktak. Az utca lakói éjszakai ricsajozásért sokszor feljelentették őket. – Minderről Juhász régen tudott, ez aligha verhette ki nála a biztosítékot – tette hozzá elcsukló hangon.

– Egyelőre nem jutott előre a hármas gyilkosság indítékának felderítésében a rendőrség sem – közölte kedden Tibor Gaspar. A szlovák országos rendőrfőkapitány elmondta: a gyilkos gyakran esik vissza sokkos állapotba. Ha beszélni tud, akkor csak azt ismétli, nem emlékszik a szombaton történtekre. – Elég sok embert hallgattunk már ki, de még mindig keveset tudunk ahhoz, hogy a motívumot kétséget kizáróan megállapíthassuk – hangoztatta Gaspar.

Robert Kalinák belügyminiszter azonban – miután a gyilkosság után pár órával a helyszínre érkezett – már kizárta a rasszista indítékot. Azzal érvelt, hogy a tettes és a három áldozat is magyar nemzetiségű. Ezért sokkal inkább valamilyen személyes leszámolásról lehet szó. Ezt igazolja az is, hogy a rendőr engedély nélkül tartott pisztolyából célzott lövéseket adott le – a családi ház udvaráról elkergette azokat, akikkel nem volt „elintéznivalója”. – Mi az, hogy több embert is megölhetett volna, hát az nem szörnyű, hogy hárommal végzett? – üzent a miniszternek Irena Biháriová, az Emberek a Rasszizmus Ellen (LPR) civil szervezet tagja.

Zuzana Kusát, a neves szlovák szociológust leginkább az internetes hozzászólások hozzák ki a sodrából:

– Döbbenetesek a reakciók az ógyallai vérengzésre. Sokan szinte hősként ünneplik bejegyzéseikben a gyilkost, mások ujjonganak, hogy valamivel tisztább lett a levegő az országban. Sokan meg csak legyintenek, mert szerintük ez is a szólásszabadság része. A szélsőségesek pedig röhögnek a markukba, mert ez a frusztrált társadalmi légkör őket erősíti. S nem akad olyan politikus, aki nyilvánosan elítélné ezeket a megdöbbentő megnyilvánulásokat. Három éven belül országunkban háromszor gyilkoltak romákat. Vajon ez sem súlyos figyelmeztető? – nyilatkozta a pozsonyi Pravdában. Kedden több szlovák értelmiségivel együtt nyílt levélben szólította fel a közélet szereplőit: végre emeljék fel szavukat az aggasztóan terjedő rasszista megnyilvánulások ellen.