A vasárnapi választások eredményei után Nyugat-Európa fellélegzett, és a pénzpiacok is egy időre jobban érezték magukat. A helyzetet azonban a bizonytalanság atmoszférája uralja: nem lehet tudni, sikerül-e a politikai patthelyzetet feloldani. Antonisz Szamarasz, a választáson nyertes jobbközép Új Demokrácia (ND) vezetője kormányalakítási megbízást kapott Karolosz Papuliász elnöktől. Erre három napja lesz. A médiában megszólaló politikusok és elemzők szerint Szamarasznak van esélye rá, hogy a harmadik helyezett középbal Paszokkal és a Demokratikus Baloldal nevű párttal együtt kormányzóképes többséget (179 mandátumot) hozzon össze a 300 fős görög törvényhozásban.

Előbb azonban a protokoll miatt a Szirizával kellett (formális) megbeszélést tartania. Utána, még az estére tervezték a találkozóját Evangelosz Venizelosszal. A hellén szocialisták elnöke addig még arról beszélt, hogy pártja csak akkor lép be a kormányba, ha annak tagja lesz a választások második helyezettje, a Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza). Ez a konstrukció a politikai fantasy műfajába tartozik. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője a leghatározottabban elutasította a koalíciós kormányzást. Már vasárnap is azt ígérte híveinek, hogy hamarosan a baloldal fog kormányozni Görögországban. Erre sokan rövid időn belül megrendezendő harmadik választást vizionáltak.

További lehetőség, hogy Szamarasz kisebbségi kormányt alakít, a Paszok külső támogatásával. Ez azonban feltehetőleg kevés a hitelezőknek.

A görög parlamentbe bejutott pártok közül egyedül az ND-nek van koalícióalakítási potenciálja. A konzervatív párt az euró megmentésének jelszavával kampányolt. Szamarasz megnyerheti a Paszokon kívül a mérsékelt Demokratikus Baloldalt és a jobboldali Független Görögöket. A Sziriza viszont aligha számíthat ezekre a pártokra. Ciprasz egész kampányában azt mondta, hogy meg kívánja őrizni az eurót, és csak a népnyúzó memorandum elvetését akarja elérni, ám ebben sokan kételkedtek, és –féltve egzisztenciájukat – elutasították a radikális terveket.

Ami viszont a megszorítások, a memorandum elutasítását illeti, ebben milliók értenek egyet vele. A jobboldali táborban is, hiszen a Független Görögöket a memorandum elutasítása is vitte ki az ND-ből. A memorandum a korábbi görög kormányzó pártok (ND és Paszok) kötelezettségvállalása volt, hogy a mentőcsomagért cserébe folytatják a megszorítások, fizetés- és nyugdíjcsökkentés, munkahely-megszüntetés reformnak nevezett politikáját. Ezek a reformok odavezettek, hogy Görögországban öt éve csökken a GDP, húsz százalék feletti a munkanélküliség, a fiatalok felének van csak munkahelye.

Szamarasz évek óta azt mondja, hogy ő adócsökkentéssel és gazdaságélénkítéssel helyettesítené a megszorításokat. A fő kérdés, hogy kap-e ehhez támogatást Európában. Egyelőre a nemzetközi sajtó csak olyan nyilatkozatokat idéz a vezető EU-politikusoktól, amelyekben azt ismételgetik, hogy a reformok, értsd a gazdasági pangással és életszínvonal-zuhanással járó megszorítások „kőbe vannak vésve”. A görög és az európai politikusok abban a törekvésükben egyetértenek: sürgető, hogy mielőbb legyen valamilyen kormánya Hellásznak. Az európaiak tudni akarják, kivel tárgyalhatnak, s a görögök is tisztában vannak vele, hogy az ország a stabilitáshiánytól tovább zuhan a politikai és gazdasági mélységek felé. És akkor már valóban elkerülhetetlen a kilépés az eurózónából.

Az új kabinetnek – írja a Reuters – komoly feladatokkal kell megbirkóznia. A kormányzatot likviditáshiány fenyegeti, a gazdaság zuhanó üzemmódban van, a közvélemény a két éve tartó megszorítások miatt kimerült. Az első feladat az lenne, hogy a kormány bevezesse a hitelezők által követelt újabb 11,5 milliárd eurós megszorítócsomagot. Ez kiszámíthatatlan hatással lehet a közvéleményre.

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF tárgyalói arra várnak, hogy visszatérhessenek Athénba, és ott legyen kormány, amellyel tárgyalhatnak. A kérdés az: kivel, miről, és mekkora engedékenységre hatalmazzák fel őket Brüsszelben, Berlinben és Washingtonban? A következetesség nekik is sokba kerülhet.

Őr az elnöki palota előtt. Az államfő kiadta a kormányalakítási megbízást