A nép szavaz, Tantaui tábornok dönt
– Aki korábban kel, az mondja magát elnöknek – méltatlankodott Ahmed Safik elnökjelölt szóvivője azután, hogy a Muzulmán Testvériség hétfőn bejelentette: az általuk támogatott Mohamed Morszi győzött a hétvégi egyiptomi elnökválasztáson. A mérsékelt iszlámot hirdető mozgalom 60 éves képviselőjének győzelmét már a szavazatok 96 százalékának összesítése után ünnepelni kezdték hívei a kairói Tahrir téren. Jóllehet, az eredmény nagyon szoros: a 12,3 millió szavazatot begyűjtött Morszi mögött csupán kétszázezer vokssal marad el a tavaly februárban elmozdított, közel három évtizedig „uralkodó” Hoszni Mubarak államfő utolsó miniszterelnöke, a hetvenéves Ahmed Safik. A 80 millió lakosú észak-afrikai országban 52 millió szavazót tartanak nyilván, az államfőválasztás második fordulójában a részvétel azonban nem érte el az 50 százalékot.
Miközben a felek a csütörtökön esedékes hivatalos eredményhirdetés előtt egymástól vitatják el a győzelmet, addig egyre bizonytalanabb, hogy milyen jogkörökkel is rendelkezhet majd Egyiptom következő elnöke. A Mubarakot elsöprő arab tavasz után a hatalmat ideiglenesen átvevő Legfelsőbb Katonai Tanács (SCAF) ugyanis – beigazolva a forradalomtól demokratikus átalakulást vagy épp muzulmán újjászületést várók aggodalmait – mind jobban igyekszik hatalmát bebiztosítani. Két nappal az elnökválasztás hétvégi, második fordulója előtt a legfelsőbb alkotmánybíróság jóváhagyta a SCAF döntését a többhetes választási folyamat nyomán januárban megalakult parlament feloszlatásáról, arra hivatkozva, hogy a törvényhozás harmadát adó függetlenek mandátumaiért is indultak pártdelegáltak, ami – a bíróság szerint – alkotmányellenes volt.
A döntést nem ismerte el a Muzulmán Testvériség politikai szárnya, a parlament legnagyobb frakcióját adó Szabadság és Igazság Pártja (FJP). A párttól delegált házelnök azonban hétfőn már nem tudott bejutni a törvényhozás épületébe, amelyet a biztonsági erők álltak el. – A SCAF-nak el kellett volna fogadnia a nép akaratából megválasztott parlamentet – jelentette ki Szaad al-Katatni, aki a legfelsőbb bíróság döntését megvitató parlamenti bizottság – a feloszlatás miatt végül elmaradt – ülésére igyekezett volna.
A mérsékelt és radikális muzulmán erők által uralt parlament szélnek eresztésével együtt érvényét vesztette a parlament képviselőiből megalakított alkotmány-előkészítő bizottság megbízatása is. Az alaptörvény tervezetén ezután egy a SCAF által összeállított testület dolgozhat. Az alkotmányról később népszavazást tartanak, és csak ez után jöhet – legkorábban novemberben – az új parlamenti választás. A törvényhozás jogkörét addig a SCAF gyakorolja.
– Július elsején átadjuk a hatalmat az új elnöknek – idézte ugyanakkor a Mena állami hírügynökség a SCAF egyik tagját. Mohamed al-Asszar szerint az államfő hatásköre nem fog szűkülni a jövőben sem. Annak ellenére, hogy a SCAF kezdeményezésére hétfőn életbe léptek az ideiglenes alkotmányhoz kapcsolódó módosítások, amelyek nyomán a hadsereg vezetőségét nem az államfő nevezi ki. Egyúttal az elnök mellett vétójogot biztosít a SCAF-nak is az alkotmány előkészítésének folyamatában.
Az Egyesült Államok viszonya a kialakult helyzethez kettős: egyrészt támogatja a demokratikus átmenetet, másfelől tart a Mubarak alatt kordában tartott muzulmán szélsőségesek előretörésétől is. Washington az USA-val együttműködő Mubarak eltávolítása után is fenntartotta az egyiptomi hadseregnek nyújtott, évi egymilliárd dolláros támogatását. Leon Panetta védelmi miniszter pénteken azzal fordult a SCAF élén álló Mohamed Huszein Tantaui tábornokhoz, hogy a testület mielőbb tegye lehetővé az új parlamenti választásokat, és gyorsítsa meg a demokratikus átalakulást. – A módosítások visszavetették a demokratikus forradalmat – kommentálta a SCAF módosításait a BBC-nek Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori vezetője, akit korábban az államfőjelöltek között emlegettek.
A demokratikus erők láthatóan visszaszorultak a módosított Mubarak-rezsim továbbélését biztosító SCAF, az iszlámot hirdető mérsékeltek és radikálisok mögött. Vasárnap Harmadik áramlat néven új szövetséget hoztak létre, tiltakozva az iszlám totalitárius állam megteremtésére és a régi rend megőrzésére irányuló lépések ellen.
