A választás nem kis meglepetéseket is tartogatott: veszített például választókerületében Ségolene Royal, akitől nemcsak államfővé választott élettársa, de a választók is elpártoltak. Francois Hollande májusi elnökválasztási győzelme és a parlamenti választások múlt vasárnapi első fordulója után nem is a baloldali győzelem, hanem annak mértéke volt az igazi kérdés. Az elnökválasztás eredménye magával húzta az államfőt adó pártot is.

A kérdés úgy szólt: a PS egyedül is képes lesz-e az 577 fős Nemzetgyűlés abszolút többségét megszerezni, azaz 289 képviselőt bejuttatni a parlament alsóházába, vagy kell hozzá a többi baloldali szövetséges támogatása is? Nem kellett, a szocialisták 291 helyet szereztek. Ugyancsak sokan várták a választ arra a kérdésre, hogy a Zöldek megnyerik-e az önálló parlamenti frakció alakításához szükséges 15 képviselői helyet.

A válasz: igen, 20 helyet szereztek. Inkább pikantériaként, mint kérdésként merült fel, hogy miként alakul Ségolene Royal politikusi sorsa, ha veszít választókörzetében. A 2007-es elnökválasztás baloldali jelöltje nem volt könnyű helyzetben, hiszen ellenfele, Olivier Falorni, egy szocialista „disszidens”, előre jelezte, nem hajlandó visszalépni Royal javára. Sőt Valérie Trierweiler, Hollande partnere is beszállt az „élettársak háborújába”, és Twitter-üzenetében a „disszidens” támogatására szólított fel.

Royal nagyot bukott, azért mondott le a miniszteri tárcáról, mert „bejelentkezett” a nemzetgyűlés elnöki posztjára. Ezzel alighanem politikai karrierjének is vége szakadt. Royal mellett a centrista MoDem vezére, Francois Bayrou is politikai túléléséért küzdött: nem sikerült bejutnia a parlamentbe, és alighanem ő is búcsút int a politikának. A kérdések számát szaporította a Le Pen család két jelöltje is. Azt kellett eldönteni, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnöke, Marine Le Pen győzhet-e, aki ugyan az első fordulóban csaknem 20 pontot vert rá az őt követő jelöltre, viszont a második helyen végzett szocialista jelölt számíthatott a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szimpatizánsainak szavazataira, amivel legyőzhette az FN elnökét.

Így történt, s noha 1986 után a szélsőjobboldalnak újra van képviselete a parlamentben, az nem az elnök, hanem unokahúga, a 24 éves Marion Maréchal-Le Pen, aki élete első képviselőházi választásán tudott nyerni.

120 milliárd eurót pumpálna Hollande

Francois Hollande francia államfő levélben küldte el uniós kollégáinak azt a „növekedési paktumot”, amelyben 120 milliárd eurót szeretne fordítani a gazdaság felturbózására. Az EU-csúcs előtt a baloldali politikusnak meg kell nyernie Angela Merkel német kancellárt, nélküle nehéz lesz keresztülvinnie elképzeléseit. A 120 milliárd csaknem felét a francia elnök a szegényebb országok felzárkóztatását szolgáló strukturális alapból venné el, ami önmagában is vitát kelthet. Egy kisebb, 10 milliárdos részt az Európai Beruházási Banktól remél, 60 milliárdot pedig a piacról hozna Hollande. (Journal du Dimanche)

Ségolene Royal elbújt saját körzetében. Lehet, hogy vége a politikai karrierjének is