Csak a patthelyzet stabil
Utánuk is olyan kis pártok következnek, amelyek választási propagandájukban elutasították Görögország és a hitelezők hármasa, a trojka közötti megállapodást. A memorandumot egyik oldalról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap jegyezte – a másik oldalról a két hagyományos vezető görög párt, a Paszok és az ND kötelezte el magát a megszorító intézkedések mellett.
Antonisz Szamarasz, az ND vezetője azonban a kezdetektől arról beszélt, hogy újratárgyalná a szocialista kormány mentőcsomag-alkuját. Kevesebb megszorítást ígért, azt hangoztatva: ő képes lenne az országot gazdaságélénkítő intézkedésekkel és adócsökkentéssel növekedési pályára állítani. A jelek szerint a görög választók neki inkább hittek, mint a szocialistáknak. A Paszok már az egy hónappal ezelőtti választásra sem tudta mozgósítani hagyományos táborát, azok vagy otthon maradtak, vagy a Szirizára szavaztak.
A trojka által kikényszerített megszorítások nem segítettek a görög gazdaságon, nem javították az adófizetési morált, és a görög társadalom jelentős rétegeit szorították a szegénységbe. A munkanélküliség sosem látott mértékben emelkedett, gyárak zártak be, a fogyasztás meredeken esett. A társadalmat sokkolta az északi gazdag EU-tagállamok, mindenekelőtt Németország hozzáállása, amellyel takarékoskodást, pénzügyi szigort követeltek tőlük. Ezt görögellenes agresszióként élték meg, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy előre törhettek a szélsőséges indulatok és pártok.
Ismét bekerült a parlamentbe a szavazatok 6-7,5 százalékával az újnáci jellegű Arany Hajnal párt. A szélsőséges indulatok, a két éve tartó tüntetéssorozat elijesztette Görögországból a külföldi turisták jó részét is – ez további rontotta a gazdaság állapotát. A tét sokak szerint a görög eurózóna-, sőt az EU-tagság, ha nem alakul elég gyorsan kormány Athénban, és az nem tud megállapodásra jutni. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza 37 éves dinamikus vezetője azt hirdette: képes úgy benntartani az országot az euróövezetben, hogy közben véget vet a megszorításoknak, és újratárgyalja a feltételeket a trojkával. Szamarasz is új feltételeket, újratárgyalást akar. A görögök 80 százaléka ragaszkodik az euróhoz.
A nyugat-európai politikusok többsége a kampány idején adott nyilatkozataival arra intett, hogy globális pénzügyi válsághoz vezethet, ha Athén felmondaná a mentőcsomag feltételeit. Angela Merkel német kancellár többször is kijelentette, hogy ez nem lehetséges. A görögök inkább hittek Ciprasznak, aki egyszerre ígért nekik eurót és a megszorítások végét. Mindenesetre, aki tehette, sietett euróban kivenni a bankokból a megtakarításait, tartva az esetleges bank- és államcsődtől.
Többen azt mondják, hogy a görögök dacszavazását alaposan megerősítette az oroszok legyőzése a labdarúgó Eb-én. Az athéni Omónia téren összegyűlt szurkolók azt kiáltozták a tévériportok szerint, hogy megverik a németeket is a negyeddöntőben, megnyerik a kontinensbajnokságot, így mondanak nemet Merkelnek. Ilyen címekkel jelentek meg a vasárnapi görög sportlapok.
Ismétlődőben van az egy hónappal ezelőtti helyzet, amikor a pártok képtelenek voltak koalíciót alapítani. Az első helyezett ötven pluszmandátumot kap a parlamentben. Szamarasznak azonban így is koalíciós partner kell, és ezt csak régi meghitt ellensége, a Paszok személyében találhatja meg. Esetleg csatlakozik hozzájuk harmadikként a Szirizából kivált Demokratikus Baloldal vagy a Független Görögök nevű jobbközép párt.
A Szirizának a jelek szerint nincs koalícióalakítási potenciálja. Pedig vezetőjének meredek ívű pályája is azt bizonyítja: a görög társadalom jó részének elege van a bevált politikusokból, ismerős arcokból, a politikai dinasztiák leszármazottaiból. Az összeurópai szorongás feltehetően tovább tart tehát, és Görögország is csak rossz és rosszabb megoldásokra számíthat a koalíciós tárgyalások nyomán.
„Több türelmet Európával szemben”
Nem az Európai Unió jövője dől el holnap, a görögök a nemzeti parlamentjükre szavaznak, sem többre, sem kevesebbre – igyekezett csökkenteni az Európában egyre inkább érezhető pánikot Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter, alkancellár. Az alsó-ausztriai Wachauban tartott nemzetközi Európa Fórumon figyelmeztette a görögöket: nekik kell tudniuk, hogy merre akarnak haladni. Akármi is lesz a görög választások eredménye, az európai fejlődés attól nem áll meg – hangoztatta Spindelegger.
Johannes Hahn, az unió regionális politikáért felelős biztosa arról beszélt: ha a politikusok azt szajkózzák, hogy nehéz évek jönnek, akkor garantáltan nem lesz növekedés, mert a politika önbeteljesítő jóslattá válik. – A politikusoknak nem szabad hazudniuk, de ijesztgetni sem kell a népet – mondta Hahn, aki szerint továbbra is hinni kell Európában. Még mindig az EU adja a világ külkereskedelmének húsz százalékát, és ez az utóbbi években – az USA-val vagy Japánnal ellentétben – nem csökkent.
Hahn szerint továbbra is érvényes, hogy az európai integráció a béke és a jólét záloga – ezúttal a szociális béke és a következő generáció jóléte a tét. Spindelegger arra kért mindenkit, beleértve a piacokat és a polgárokat, hogy legyenek türelmesebbek, adjanak időt Európának.
A jövő mindenképpen a szorosabb integrációé – vélte az osztrák külügyminiszter, csatlakozva Angela Merkel német kancellár múlt heti javaslatához –, és ennek része lehetne például az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztása (José Manuel Barroso megválasztása a tagállamok vezetői politikai alkujának eredménye volt). Kérdés, hogy ettől a javaslattól megnyugszik-e Európa. (Inotai Edit)
