Csalinak jók az afgán nők
Egyre több ehhez hasonló elkeseredett hangot hallani. A jogvédők szerint ugyanis félő, hogy az amerikaiak és a kormány készek feláldozni a nők jogait, hogy még a nemzetközi erők kivonulása előtt visszacsábítsák a tálibokat a tárgyalóasztalhoz. A nőjogi szervezetek egyaránt szidják a tálibokat, az afgán kormányt és Barack Obama amerikai elnököt.
Az amerikai invázió kezdetekor sokan úgy gondolták, eljött az afgán nők ideje: végre levethetik a burkát, járhatnak iskolába és dolgozni. Az afgán jogvédők szerint azonban a tálibok üldözése édeskevés ehhez. A lakosság életét megkeserítő hadurakat ugyanis nem büntették meg, sőt.
– A polgárháború idején a tálibokkal szemben álló Északi Szövetség hadurai elrabolták, megerőszakolták és megölték a nőket. Az amerikaiak pedig őket ültették a bábkormányuk legfontosabb pozícióiba – mondta az Afganisztáni Nők Forradalmi Szervezetének (RAWA) Friba álnevű aktivistája.
A tíz éve az elnöki székben ülő Hamid Karzai még a nyugati erők segítségével is nehezen tud megbirkózni a vallási fanatikusokkal. Igaz, az afgán lakosságot megfélemlítő tálib uralomhoz képest szinte minden óriási fejlődésnek tűnik. Az alkotmány tartalmazza a férfiak és a nők egyenlőségét, a parlament alsóházának 27 százalékát a női képviselők számára tartják fenn. – Több téren is fejlődést értünk el. Ezek közül a legfontosabb, hogy a lányok iskolába járhatnak. Rengeteg civil szervezet van az országban, mi is képzünk ügyvédeket, aktivistákat, és a jogaikról oktatjuk őket. De nagyon sok pénzre lenne szüksége az iskoláknak, hogy valóban tudjanak tanítani – mondta lapunknak Esther Hyneman, a Nők az Afgán Nőkért (Women for Afghan Women) egyik vezetője. Pénz kellene elsősorban a tanulók védelmére. A tálibok ugyanis brutális eszközökkel kényszerítik ki az iskolák bezárását: vízbe és levegőbe juttatott anyagokkal mérgezték a diákokat, megfélemlítették vagy megölték a tanárokat.
Aggodalomra nem csak a tálibok támadásai adnak okot. Az Ulémák Tanácsa nevű vallási tanácsadó testület nemrég összeállított egy nem kötelező érvényű viselkedési kódexet, amelyet Karzai is jóváhagyott. A kódex az iszlám törvénykezés, a saría szerinti viselkedést írja elő a nők számára. A jogvédők szerint a kódex csalétek a táliboknak, ezzel próbálják őket visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz. Habár az előírások a gyakorlatban nem sokat jelentenek. – Azok a nők, akik egyetemre és dolgozni járnak, kinevetik. Vidéken más a helyzet. Teljesen mindegy, milyen szabályozást hoznak, ott a fundamentalisták és a tálibok irányítanak. Általában nincs is törvényes bíróság, önkényesen ítélkeznek – meséli Friba.
Mindeközben az Egyesült Államok napirendjéről is lekerült az afgán nőügy, a nemzetközi erők az aktivisták szerint csak azzal foglalkoznak, hogyan hagyhatnák el minél gyorsabban az országot. – Az Obama-kormány vetette el teljesen az afgán nőjogokat. Bushék még ezzel indokolták az amerikai közvélemény előtt, hogy miért hasznos, ha megszállják Afganisztánt. Erről már szó sincs, és nagyon dühösek vagyunk miatta – mondta Hyneman.
A helyzetet nehezíti, hogy az afgán társadalom nagy része konzervatív, a nők többsége analfabéta, vidéken pedig még mindig nagy a befolyása a táliboknak. – Az afgánok szóban támogatják a női emancipációt, de a gyakorlatban már nem. Ez a tradíció, a kultúra és az oktatás hiánya miatt van. Rengeteg időbe telik, mire a társadalmunk megváltozik – mondta a RAWA aktivistája.
Mi lesz 2014, a tervezett kivonulás után? Az aktivisták nem bizakodóak, a tálibok visszatérésére és erőszakhullámra számítanak. Ráadásul a politikai színtér egyik szereplőjével sem elégedettek. Néhányan nagy reményeket fűznek Fawzia Koofi női parlamenti képviselőhöz, aki indulni akar az elnökválasztáson. – A választás csak színjáték. De ha az embereken múlna, akkor sem szavaznának Fawziára. Családjának túl sok kapcsolata van a hadurakkal, ráadásul a rokonai drogcsempészettel foglalkoznak – nyilatkozta Friba. Hyneman is aggódik. – Ha a tálibok visszakerülnek a hatalomba, az katasztrófa lesz. Semmiből nem fognak engedni, főleg a nőkkel kapcsolatban nem – mondja. A RAWA aktivistája sem látja jobbnak a helyzetet: az Északi Szövetség hadurai a kormányban, vidéken a tálibok. Szerinte egyértelmű, hogy ha a fundamentalistákat nem fosztják meg hatalmuktól, akkor a helyzet csak rosszabbodni fog.
