Afganisztán tizenkettedik elnöke több mint tíz éve van a hatalom csúcsán. 2001 decemberében, a tálib rezsimet megdöntő Tartós Szabadság hadművelet után először az átmeneti kormányzat feje lett, majd 2002 júniusában, a Kabulban összehívott rendkívüli loja dzsirga, azaz törzsi gyűlés két évre ideiglenes államfővé választotta. Ebből a pozíciójából 2004-ben megnyerte az elnökválasztást, s 2009-ben ismét győzött.

Mandátuma 2014-ben jár le, kérdés, hogy addig marad-e posztján. Legutóbb a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt fejtegette: 2014 kulcsfontosságú év lesz Afganisztán számára. Új államfőt választanak, és a tervek szerint ekkor vonják ki a jelenlegi hatalom legfőbb támogatójának számító nemzetközi erőket, élükön az ISAF-kontingens gerincét képező, jelenleg mintegy 90 ezer fős amerikai csapatokkal. Karzai szerint nem biztos, hogy hazája egyszerre elbír e két eseménnyel, ezért azt fontolgatja, hogy az elnökválasztást esetleg előrehozza 2013-ra.

Karzai nagy taktikus, és sokak szerint (politikai) túlélését is ennek köszönheti. Mindig tud(ott) tenni valamilyen engedményt, amivel ellensúlyozhatta a népszerűtlenségét, a személyét övező elégedetlenséget. Elnöksége végének közeledtével ugyanis egyre gyakrabban merül fel a kérdés: mi lesz a Karzai-klánnal. Azzal a hatalmas családi vállalkozással, a „Kabul-Kandahar Zrt.”-vel, amely a legtöbb hasznot húzta a külföldi cégeknek adott állami megrendelésekből és kenőpénzekből, illetve az inkább megtűrt, mint visszaszorított kábítószer-termelésből és -exportból – írta minapi cikkében a The New York Times.

A jelenlegi elnök pastu származású, családja Afganisztán déli részének egyik legbefolyásosabb klánja. Hamid indiai egyetemi tanulmányait követően az 1980-as évek közepén Pakisztánba ment, ahol pénzügyi támogatást gyűjtött az Afganisztánt megszálló szovjetek ellen küzdő mudzsahedinek számára. Ekkor került kapcsolatba az iszlamista gerillákat felkaroló CIA-val. Az egyre nagyobb politikai hatalomra szert tevő tálibokkal először igyekezett kiegyezni, de később szembefordult a véres mészárlásokat végrehajtó fanatikusokkal.

Az, hogy 2014-ben vagy még előbb ki léphet Karzai helyére, egyelőre nyitott kérdés. Egyik fivére, Kuajum állítólag komolyan fontolgatja, hogy ringbe szállna az államfői posztért. Az Afganisztánt jelenleg uraló politikai elitet viszont leginkább az foglalkoztatja, hogy hatalmuk, gazdasági érdekeltségeik és vagyonuk megőrzésének tényleg jót tenne-e egy másik Karzai fiú megválasztása.

A The New York Times szerint Karzaiék azért is jelentenek fejtörést, mert a klánon belül nyílt rivalizálás folyik azért, hogy ki ellenőrzi a legértékesebb „családi ékszert”, az Aino Mena nevű ingatlanfejlesztő céget. A globális lap azt írja, hogy a dolgok 2011 júliusában borultak meg, amikor meggyilkolták az államfő egy másik fivérét, Ahmed Walit, aki Afganisztán egyik legbefolyásosabb embere, a kandahari tartományi tanács elnöke volt.

Az államfő egy másik testvérét, Sah Walit nevezte ki, s ő figyelemre méltó átalakuláson ment keresztül. Annyira bedolgozta magát az Aino Mena ügyeibe, hogy a cég pénzét, mintegy 55 millió dollárt, titokban saját cége számlájára utalta át. A tranzakciót azzal indokolta, hogy a kandahari emberek érdekében cselekedett. Testvére és üzleti partnere, Mahmud ezt teljesen másként látja, s a pénzügyi vitából súlyos családi konfliktus lett. Hamid Karzai egyelőre vonakodik a beavatkozástól, s ugyan az afgán nemzeti bank befagyasztotta Sah Wali cégének számláit, a viszály nem ért véget. A felek ugyan ügyvédeket is bevetnek, de ismert: Afganisztánban családi vitákat nem mindig jogi úton rendeznek.