A Spiegel szerint valódi pénzügyi uniót szorgalmaz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke és Mario Draghi, az Európai Központi Bank vezetője. Ebben az unióban szigorú pénzügyi szabályok vonatkoznának a tagállamokra, és erősen csorbulna a szuverenitás is. Minden tagállam csak annyi pénzzel gazdálkodhatna, amennyi a bevétele; ha ennél többre lenne szüksége, akkor az eurózóna pénzügyminisztereihez kellene fordulnia.

Amennyiben a pénzügyminiszterek támogatnák a kérést, közös eurókötvényeket bocsátanának ki, és ebből finanszíroznák az adósságot. Ez azt jelenti, hogy az unió tagjai egymás adósságáért is jótállnának. A grémium élén egy főállású elnök állna, akiből a későbbiekben – a politikai unió megvalósulásakor – a közös európai pénzügyminiszter lenne. A pénzügyi unió pénzügyminiszterei sem lennének teljesen függetlenek, őket egy erre a célra létrejött új európai grémium felügyelné, amelynek a tagjai a nemzeti parlamentekben ülnének.

A közös eurókötvényeket Németország eddig kategorikusan elutasította. A mostani javaslat szerint viszont az eurókötvények csak a jövőbeli adósságot finanszíroznák. A németek döntéseit is felgyorsíthatja, hogy a Moody’s amerikai hitelminősítő már Németországot is megfenyegette: az elhúzódó válság miatt akár a legerősebb európai gazdaságot is leminősíthetik. Ha Görögország a jövő vasárnapi választások után kilép az eurózónából, az fenyegetést jelenthet magára az európai valutára, és az egész eurózónára hatással lehet – idézte a Moody’st a német Handelsblatt. A Moody’s szerint a görög távozással újra meg kellene vizsgálni az eurózóna-tagállamok besorolását, és ez akár a legjobb osztályzattal bíró Németországot is érintheti. A spanyol válságot viszont az amerikai hitelminősítő inkább belső problémának tartja, amely aligha fertőzi meg az eurózónát (legfeljebb Olaszországra veszélyes).