Unalmas kampány diplomáciai vitával
Az okot az új választási rendszerben kell keresni. Június 10-én a polgármestereket egyetlen fordulóban választják meg: aki legtöbb szavazatot kapja, az nyer. A választásnak ez a módja a hivatalban lévő polgármestereknek és a megyei tanácselnököknek kedvez, és megszünteti a második forduló előtti koalíciókötések gyakorlatát, ami a választásokat izgalmassá tette.
A megyei tanácsok elnökeit már 2008-ban is egyetlen fordulóban választották. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 65 százaléka az egy hónapja kormányzó Szociálliberális Uniót (USL) támogatja, viszont az egyfordulós választás miatt ezt az arányt legfeljebb a közgyűlések esetében tükrözik majd az eredmények.
A névre szólóan választott tisztségviselők esetében ugyanis kevésbé meghatározó a politikai szavazás. Erre a számításra vezethető vissza a mostani választások egyik érdekessége: a Demokrata-Liberális Párt (PDL) népszerűbb jelöltjei valósággal menekülnek a pártjelvénytől. Többfelé rögtönzött koalíciók színeiben indulnak, nehogy a választók az egy hónapja véget ért kormányzással, a népszerűtlen megszorító intézkedésekkel azonosítsák őket.
Vasile Blaga kampányfőnök szerint a Demokrata-Liberális Párt meg tudja szerezni a polgármesteri és a megyei tanácselnöki mandátumok 20-25 százalékát. Ez az arány közel jár a párt négy évvel korábbi eredményeihez, és jóval több annál, amire az alakulat az országos felmérések szerint számíthat.
A romániai magyarság szavazataiért a rendszerváltás óta először három politikai szervezet is verseng: az erdélyiek jelentős részének támogatását élvező RMDSZ mellett a Budapestről támogatott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a négy évvel korábban, szintén Fidesz-támogatással gründolt Magyar Polgári Párt (MPP).
Az RMDSZ többszöri kérése ellenére, hogy a belső választási küzdelemben hagyják magukra az erdélyieket, a Fidesz ezúttal is beleszólt a kampányba. Kövér László házelnök személyesen vett részt az MPP kampánykörútjain, miután megszervezte a „székely apostol”, Nyirő József újratemetését Székelyudvarhelyen. Ezzel, továbbá kijelentéseivel diplomáciai vihart kavart Románia és Magyarország között, ám elérte a célját: kegyence, a Fidesz-körökben amúgy kegyvesztett Szász Jenő ismét az érdeklődés középpontjába került.
Kövért két román kollégája, Vasile Blaga szenátusi és Roberta Anastase képviselőházi elnök is finoman eltanácsolta a romániai korteskedéstől, ám a magyar házelnök hangsúlyozta: kizárólag magánemberként és az MPP tiszteletbeli elnökeként vesz részt a kampányban. Más fideszes politikusok – köztük Németh Zsolt külügyi államtitkár – szintén magánemberként Erdélybe utaztak az EMNP jelöltjeit támogatni.
Nem csak a kormánypárt, de Magyarország bukaresti nagykövete révén maga az Orbán-kormány is beleszólt a magyar szervezetek választási csatájába. A Marosvásárhelyre látogató Füzes Oszkár „magánemberként” az EMNP által támogatott független jelölt, Smaranda Enache mellett foglalt állást. (Cikkünk előző változatában tévesen az jelent meg, hogy Kövérhez hasonlóan Füzes is az MPP mellett kampányolt.) A Tőkés László volt református püspök védnöksége mellett az év elején alakult EMNP az „erkölcsi” támogatás mellé jelentős logisztikai és anyagi segítséget is kapott az Fidesz-kormánytól.
A magyar kormány szerepvállalását helytelenítő RMDSZ elnöke emlékeztet: a Fidesz négy évvel ezelőtt is eredménytelenül kampányolt Erdélyben a szövetség ellen, amely országos szinten a magyar voksok 85 százalékát összesítette. Kelemen Hunor úgy véli, az RMDSZ-szel konkuráló második magyar párt a 2008-ban alakult Magyar Polgári Párttal osztozik a szavazók 15 százalékán. Az RMDSZ felmérései azt mutatják, hogy a szövetségnek 180-190 polgármestere lesz, vagyis több, mint négy éve.
Várhatóan a tanácsosainak száma sem csökken, annak ellenére, hogy több településen kisebb lesz a közgyűlés létszáma a népességvesztés következtében. Egyébként a három szervezet közötti arányokat jól mutatja, hogy az országos szinten induló tizenötezer magyar jelölt közül több mint tízezer az RMDSZ színeit viseli.
