Időt nyertek a spanyolok
Nem zárultak tehát be a pénzpiacok, amint azzal Cristóbal Montoro pénzügyminiszter a hét elején riogatott, csak drágábbak lettek. De egyre nyilvánvalóbb, hogy sokáig nem lehet tartani ezt a kamatszintet: a tízéves államkötvényekért már 6 százalék fölötti hozamot kell ígérni.
Vannak, akik már csak pár hetet jósolnak a spanyoloknak, de a helyi szakértők többsége mégis bízik abban, hogy sikerül gyors megoldást találni az immár Németországot is aggasztó válságra. A mindennapokban is érezhető krízist jelzi, hogy tegnap az Ibériai-félszigeten emblematikusnak számító El Corte Inglés luxusáruház is bejelentette: olyan drámaian csökkent a forgalom, hogy ötezer terméket – köztük élelmiszereket, illatszereket, tisztítószereket – egyik napról a másikra 20 százalékkal olcsóbban kezdenek árulni.
Federico Steinberg, a madridi Instituto Real El Cano szakértője mégis optimista: szerinte alakul az európai megegyezés a spanyol bankok megmentéséről. – Spanyolországnak nincs szüksége európai mentőcsomagra, csupán a bankok megsegítésére – bizonygatta lapunknak. Mértéktartó becslések szerint 50-100 milliárd euróról lenne szó.
– Az európai pénzre nem az államnak, hanem az FROB-nak, a 2009-ben létrehozott bankkonszolidációs alapnak lenne szüksége. Ennek a segítségnek jóval enyhébb feltételei lennének, mint egy klasszikus mentőcsomagnak: csupán a bankokra vonatkozna, és a pénzügyi szektor rendbetételét célozná, amire amúgy is szükség van. Tulajdonképpen európai felügyelet alá vonná a pénzintézeteket, a gyengéket felszámolnák, és csak azokat tartanák életben, amelyeknek megroggyanása dominóhatást váltana ki. Így konszolidálták a bankokat 2008-ban az Egyesült Államokban is.
Az összehasonlításokat Görögországgal vagy akár Portugáliával alaptalannak tartja Steinberg. A spanyol államadósság például még a németnél is alacsonyabb, az exportszektor működik, sőt – a portugáltól eltérően – versenyképes. Felesleges most azt latolgatni, hogy ki a felelős a válságért, mondja, és hogy a konzervatív kormány mindent elkövetett-e a bizalom visszaszerzéséért. De az tény, hogy Mariano Rajoy és a Néppárt azt gondolta, hogy a rokon politikai családhoz tartozó német kereszténydemokraták többet fognak segíteni.
Ezzel szemben Angela Merkel német kancellár tegnap arról beszélt, hogy erősíteni kell a politikai integrációt Európában, és ismét szóba hozta a – Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter által többször is felkarolt – kétsebességes Európa gondolatát. – Ez mindenki előtt nyitva állna, de akik gyorsabban akarnak haladni, azokat ne tartsák vissza a többiek – mondta a német kancellár az ARD közszolgálati tévének nyilatkozva.
Federico Steinberg értetlenül áll az ötlet előtt: kétsebességes Európa már létezik, de az eurózónát szerinte nem lehet szétválasztan. A mai gazdasági helyzet alapján a gyorsan haladók közé csak Németország, Hollandia, Ausztria és Finnország kerülne. Még a franciák sem férnének be az „elitcsapatba”. És a görögöket sem lehet csak úgy kitessékelni az eurózónából. Ma egyértelműen a bankunió van napirenden – csak ehhez meg kell szerezni Angela Merkel támogatását.
A Reuters szerint már puhul a német álláspont is, ugyanakkor Merkel igyekszik lehűteni a kedélyeket: a június 28–29-i csúcson senki se várjon áttörést. Ám a spanyolokat szorítja az idő. Tegnap esti londoni közlés szerint a Fitch Ratings hitelminősítő az eddigi „A”-ról egyszerre három fokozattal leminősítette Spanyolországot.
