Pedig levélben fordult Victor Ponta miniszterelnökhöz Ingrid Deltenre, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) főigazgatója is, a helyzet rendezését kérve. A TVR 15 millió svájci frankkal tartozik az EBU-nak, az összeg törlesztésén múlhat számos fontos sportesemény – köztük a londoni nyári olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság – közvetítése. Ettől a héttől egyes bedolgozókat már nem fizetnek, a nyárra pedig leáll a műsorkészítés, a híradót leszámítva a köztévé csakis újravételt sugároz.

A TVR mintegy 120 millió dolláros tartozást halmozott fel az államkassza felé. Az adósság jelentős része „történelmi”: megközelítőleg azóta gyűlik, hogy a Traian Basescu elnök nevével fémjelzett koalíció 2004 végén átvette a hatalmat. Az államfő Demokrata-Liberális Pártja (PDL) azóta háromszor is ellenzékbe került, viszont a köztévét rövid megszakítással ez a párt ellenőrizte.

Az adóhatóság május 22-én zárolta a televízió számláit. A nemrégiben ismét ellenzékbe került PDL kérte, hogy a kormány jóhiszeműségét bizonyítandó bocsásson ki egy sürgősségi rendeletet, és fél évre függessze fel a számlazárolást. A miniszterelnök azonban hajthatatlan, miközben tagadja, hogy saját embereit ültetné a köztévé élére. – Azt akarom, hogy a televízió ne produkáljon újabb 120 millió eurós veszteséget, miután a tévédíjból befolyó bevételek mellé még a büdzsétől is kap támogatást – mondta a miniszterelnök.

Alexandru Lazescu tévéelnök szerint a bajok forrása éppen a 12 éve változatlan, 4 lej (270 forint) értékű tévédíj, amelyet ráadásul nem fizet mintegy 1,5 millió háztartás. A törvény értelmében bárki hivatkozhat arra, hogy nem rendelkezik tévékészülékkel, hiszen ellenőrzés nincs. Lazescu szerint egy törvénymódosítással ezt a kiskaput is be kellene zárni. Miközben Lazescu elnöknek eszébe sem jut lemondani, és azzal védekezik, hogy a problémák jelentős részét örökölte, a kuratórium nyolc tagja őt teszi felelőssé a problémákért. Egy nyílt levélben a médium valós helyzetének eltitkolásával, sőt törvénytelenségekkel vádolták az elnököt. A tévéelnök leghangosabb bírálója és egyes források szerint kiszemelt utódja, Lucia Hossu Longin kuratóriumi tag szerint a nehéz helyzethez az is hozzájárult, hogy Lazescu mandátuma alatt legalább hatszázzal nőtt az alkalmazottak száma.

Egyes hírek szerint az USL vezetői felosztották egymás között a közmédiumokat: a tévét a liberálisok kapnák, a rádiót a szociáldemokraták. A rádió és a tévé tevékenységi beszámolója június 12-én, közvetlenül a helyhatósági választások után kerül a törvényhozás napirendjére. Ha a kormánytöbbség elutasítja valamelyik dokumentumot, az illető intézmény kuratóriuma feloszlik.

Miközben a köztévé folyamatosan politikai csatározások kereszttüzében áll, a közrádiót az RMDSZ által delegált elnök távol tartotta a politikától. Sőt Demeter András vezetése alatt az intézmény 4,8 millió lejes (320 millió forint) bruttó nyereséggel zárta a tavalyi évet. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy Demeter folytathatja az elvileg négy évre szóló megbízást. Kérdésünkre a rádióelnök annyit mondott: „A mór megtette a kötelességét, és várja, hogy más is megtegye a magáét”.