– A helyzetet nagyfokú bizonytalanság jellemzi, nehéz megjósolni a választások kimenetelét is – mondja lapunknak Rostoványi Zsolt, Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Úgy véli: a választási bizottság rostáján átment, tizenhárom elnökjelöltből egy olyan sem akadt, illetve jutott a második fordulóba, aki a tavaly év elején indult Tahrir téri forradalom szellemét, a tüntetők többségének irányvonalát képviselné. Mint emlékezetes, a jövő hét végén a megdöntött elnök, Hoszni Mubarak utolsó miniszterelnöke, a légierő egykori parancsnoka, Ahmed Safík és a Muzulmán Testvériség jelöltje, Mohamed Morszi csap össze. Rostoványi szerint a Mubarak-perben a hét végén született ítélet – az exállamfőt és belügyminiszterét, Habib al-Adlit életfogytiglani börtönre ítélték a megmozdulások idejének karhatalmi fellépése, kilencszáz tüntető megölése miatt, hat belbiztonsági illetékest ellenben felmentettek – „egyeseknek túl sok, másoknak viszont kevés”.

A Mubarak-per ítélethirdetését követően a tüntetők újabb felkeléssel fenyegetőztek Kairóban

Egyfelől igen erősek a három évtized után, hirtelen megdőlt rendszer gyökerei, másfelől viszont a radikálisabbak a halálbüntetést is indokoltnak tartották volna. Az ő kegyeiket és második fordulós szavazatukat kereső Morszi, aki felkereste az elégedetlenkedőkkel újra teli központi Tahrir teret, sokkolónak nevezte az ítéletet, és megtorlással is fenyegetett. – Mártírjaink vére nem hullhat hiába. Azon leszünk, hogy újratárgyaljuk azoknak az ügyét, akik a nemzet ellen bűnt követtek el – mondta Morszi szóvivője. Safík, akinek kampányirodáját fiatalok dúlták fel vasárnap a Kairótól délre fekvő Fadzsumban, viszont azzal vádolta ellenfelét, Morszit, hogy zaklatja és zsarolja a keresztényeket. A kopt közösség Egyiptom lakosságának mintegy tizedét teszi ki.

Safík, a Mubarak-rezsim (1981–2011) utolsó miniszterelnöke Facebook-bejegyzésében nem akarta kommentálni a bíróság döntését. Mindenesetre úgy vélte az MTI jelentése szerint: az ítélet arról tanúskodik, hogy „senki sem mentesülhet a felelősségre vonás alól”, s hogy a letűnt rezsimet már senki sem állíthatja vissza. Nem világos, hogyan lehet majd úrrá a leendő elnök akár csak ezen a megosztottságon is. Arra a kérdésre, hogy Safík mennyire köthető a bukott rendszerhez, Rostoványi Zsolt – a „Kósáné-doktrínát” kicsit átvariálva – azt mondta: „nemcsak függetlennek kell lenni, hanem annak is kell látszani”.

A Budapesti Corvinus Egyetem rektora mindamellett azok álláspontját osztja, akik szerint Morszi győzelme esetén sem kell tartani az iszlamisták vészes előretörésétől. – A Muzulmán Testvériség fő szárnya már korábban lemondott a szélsőségességről, és a választásokat követően várhatóan az utóbbi időben egyre égetőbb gazdasági problémák kerülnek előtérbe, mint az eladósodás, a nyomor, az idegenforgalom visszaesése. Nem pedig az olyan vallási kérdések, mint az iszlám jog, a saría bevezetése. Az elnök könnyen belebukhat, ha nem a tömegek vállát valóban nyomó gondokat orvosolja –nyilatkozta Rostoványi Zsolt.