Lapunk kérdésére Boris Gandel pozsonyi külügyi szóvivő közölte: alapos előkészítés után ül tárgyalóasztalhoz a két diplomata, akik az összes olyan lényeges kérdést megvitatják, amely befolyásolja a szlovák–magyar politikai kapcsolatokat. Több konkrétumot azonban nem árult el; indoklásként Lajcákot idézte, aki szerint a médián keresztül üzengetve még egyetlen problémát sem sikerült megoldani.

Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko vezető politikai elemzője a magyar–szlovák kétoldalú kapcsolatok jelenlegi állásával kapcsolatban lapunknak rámutatott: csökkent az a feszültség, amely Robert Fico első kormánya idején jellemezte a kétoldalú viszonyt. – A szlovák miniszterelnök vezette Smer-SD nagy fölénnyel nyerte a márciusi előrehozott választásokat, egyedül alakíthatott kormányt. Most nincs szüksége magyarellenes megnyilvánulásaival bizonygatni nemzeti elkötelezettségét, nem érdeke a belpolitikai feszültség növelése sem, amelyet egyébként a megszorító intézkedések rövidesen amúgy is kiélezhetnek. Nagy kérdés azonban, hogy meddig marad meg a jelenlegi, látszólag nyugodt állapot. Több magyarországi politikus jelezte ugyanis, hogy elégedetlen a status quóval, amelyet a pozsonyi miniszterelnök hirdetett meg a szlovákiai magyarság szerzett jogaival kapcsolatban, s jogaik bővítését követelik. Elsősorban a szlovák állampolgársági törvény módosítását szorgalmazzák, úgy, hogy azok, akik kérték és megkapták a magyar állampolgárságot, ne veszítsék el a szlovákot, amelyhez ugyancsak ragaszkodnak. Követelésüknek még az előző, Radicová-kabinet sem tudott eleget tenni, a jelenlegi pedig nem is akar. Így ez a kérdés politikai ütőkártyaként bármikor előhúzható, miként a külhoni magyarok anyaországi szavazati jogának az ügye is, amelynek alakulását Pozsony éberen figyeli. Ez a két, vagy inkább még csak másfél, a kapcsolatokat leginkább terhelő probléma nyilván a külügyminiszteri találkozón is terítékre kerül – mutatott rá az ismert politológus.

Kollégája, Grigorij Meszezsnyikov lapunknak arról beszélt: Ficónak mostanság sokkal kedvezőbb a megítélése Brüsszelben és általában a nagyvilágban, mint Orbán Viktornak. – Ezt a kedvező pozícióját például a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatos, esetleges nemzetközi vitában is kihasználhatja. A készülő budapesti jogszabályt az Európa Tanács és más illetékes intézmény is elemezni fogja, s véleményükre támaszkodhat majd a szlovák diplomácia is – vélekedett a Közügyek Intézetének (IVO) elnöke. Rámutatott arra is, hogy a két szomszéd ország külföldi együttműködése amúgy zavartalan, eredményesek a közös uniós és a határon átnyúló regionális projektek is, ugyanakkor a szlovák–magyar viszonyt és főleg a politikai kapcsolatokat még mindig a felvidéki magyarság helyzete határozza meg.

– Fico nemrég status quót ígért nekik, de a kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettesi poszt és a hivatal megszüntetésével máris megszegte adott szavát. Elszomorítónak tartom azt is, hogy két uniós ország nem tud egyezségre jutni a kettős állampolgárság ügyében, és ennek a következménye azon a néhány szlovákiai magyaron csattan, akik kénytelenek a strasbourgi emberi jogi bíróságig elmenni, mert akaratukon kívül megfosztották őket szlovák állampolgárságuktól. Erről a problémáról is tárgyalni kell most Budapesten, aztán az illetékes kormányközi vegyes bizottságban. Kölcsönösen elfogadható egyezségre azonban csak a két kormányfő juthat, habár jelenleg ennek nincs sok esélye – hangsúlyozta a pozsonyi szakértő.

Rajkán vesznek ingatlant szlovák állampolgárok, akik innen járnak át dolgozni