Nem háborús bűnös, de náci
A magyar gyökerekkel is rendelkező történész-filozófus szerint Nyirő József újratemetését abba a jelenlegi magyar kormányzat által végrehajtott sorozatba illeszkedik, amely a Horthy Miklóshoz hasonló „kultúremberek” rehabilitálását célozza. Ioanid rámutat: az utóbbi időben – esetenként szó szerint is – piedesztálra emelt „hősök” között olyanok is vannak, akiket háborús bűnökért elítéltek.
Nyirőt nem ítélték el, viszont náci eszméket vallott és hirdetett. A történész emlékeztet: Nyirő József 1941 és 1945 között tagja volt a magyar parlamentnek, részt vett 1944 után a Szálasi Ferenc és a Nyilaskeresztes Párt által irányított törvényhozó munkában, valamint a virulensen nácipárti magyar fasisztákkal együtt menekült el Magyarországról. 1943. november 20-i parlamenti felszólalásában az „öszvérházasságok” ellen foglalt állást, amelyeknek révén a magyar „eldobja anyanyelvét és utódait idegen érdekek és aspirációk szolgálatába állítja”. E pár vezérlő gondolatot „a leányleventeintézmény megvalósításánál” ajánlotta a kormány figyelmébe „a nemzet ereje és tisztasága szempontjából”. Egy évvel korábban a képviselők előtt a „magyarellenes és magyargyalázó” felfogásról beszélt, amely „ellenségünk céljait mozdítja elő”, és amely nem más, mint „a levitézlett liberális zsidó hagyaték”.
Ioanid emlékeztet: 1942. augusztusa és 1943. áprilisa között az író a Magyar Erő főszerkesztője volt.
A Nyirő képes hetilapjaként is emlegetett kiadványban egész sor, keményen antiszemita szerkesztőségi cikket közölt, megtűzdelve felbujtó karikatúrákkal és a zsidótörvényeket méltató írásokkal.
A holokausztkutató – aki többek között a romániai fasiszta ideológiáról írt könyvet, és részt vett a romániai holokausztot vizsgáló nemzetközi bizottság munkájában – úgy véli, nem áll meg a lábán Kövér László érvelése, miszerint Nyirő József szét tudta választani életművében az irodalmat és a politikát, miként azt „Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók esetében is fontos szétválasztani”. Ioanid szerint a Kövér által emlegetett román írók valóban fasiszta ideológusok voltak, viszont Nyirővel ellentétben nem vettek részt egyetlen fasiszta törvényhozás munkájában sem, illetve a román állam nem szervez nekik nyilvános tiszteletadást. – A Washingtoni Holokauszt Múzeum, amely az amerikai kormány ügynöksége, eddig is reagált, és ezután is reagálni fog, valahányszor egy kormány vagy annak hivatalos képviselői megpróbálnak rehabilitálni fasiszta ideológusokat, politikusokat vagy háborús bűnösöket, függetlenül attól, hogy ez Litvániában, Magyarországon vagy Romániában történik. A Horthynak vagy Ion Antonescunak szentelt emlékművek sértik a holokauszt túlélőit és a demokratikus értékeinket – mutatott rá Ioanid.
A román elnök által létrehozott és a Nobel-békedíjas Elie Wiesel által elnökölt vizsgálóbizottság nemcsak a II. bécsi döntés után Bukarest fennhatósága alatt maradt területeken elkövetett fasiszta bűnöket kutatta, hanem az észak-erdélyi zsidók meghurcolását is kimerítően dokumentálta. – Olvasmányként ajánlani tudom a jelentést mindazoknak a politikusoknak, akik fasiszta ideológiákat terjesztenek és fasiszta diktátorok kultuszát művelik – fűzte hozzá a holokausztkutató.
