Elhúzhatják az EU nótáját
O’Donnell biztost az Inishfree nevű szigetecskén várta a baráti fogadtatás, ahol a hat szavazásra jogosultból csupán egy – ám zenés kedvű – állampolgár élt a voksával. Az ő szavazatát komppal szállították vissza az anyaszigetre.
Az EU-párti ír politikai és gazdasági elit persze azt reméli, hogy a népszavazás eredményét is örömteli fanfárok üdvözlik majd. Az ír miniszterelnök, Enda Kenny az év elején jelentette be, hogy Írország népszavazáson dönt az európai fiskális paktum elfogadásáról. A legtöbb EU-tagállamtól eltérően, Írországban a polgárok dönthetnek minden fontosabb brüsszeli szerződésről. A fiskális paktum célja, hogy szigorúbb pénzügyi fegyelmet teremtsen Európában, és megerősítse a költségvetések összehangolását.
Míg a lakosság önfeledten élvezte a ritkaságnak számító májusi kánikulát, a kampányt igencsak langyos hangulat jellemezte. Az ország három legnagyobb pártja, a Fine Gaelből és Munkáspártból álló kormánykoalíció, illetve az ellenzéki Fianna Fail együtt kampányolt az igen szavazatért, de a szerződés bonyolult szövegét nehezen tudták kampányszlogenné formálni. A szavazás előtt alig két héttel egy közvélemény-kutatásban a megkérdezettek csupán ötöde mondta, hogy érti, miről is szavaz majd.
A húszas éveiben járó PR-menedzser, Aoife Carney bevallja, hogy tétován áll a kérdés előtt. – Szeretnék elmenni voksolni, de sok szavazóhoz hasonlóan én is kissé össze vagyok zavarodva – mondja.
A pénzügyi válságtól megtépázott országban a kampány érthető módon gazdasági kérdésekre összpontosult. Az igen szavazat mellett kampányolók az unió nyújtotta biztonságot hangsúlyozták, és „stabilitási szerződésnek” keresztelték a referendumot. „Biztosítsuk Írország jövőjét!” „Szavazzunk a dolgozó Írországért!” „Európában biztonságban vagyunk” – olvashattuk a falragaszokon. Az igen kampány azt hangsúlyozta, hogy az EU-források létfontosságúak a munkahelyek teremtéséhez, a külföldi beruházásokhoz, a gazdasági biztonságához és fellendüléshez.
– Magánvállalkozóként úgy gondolom, erőteljes ír gazdaságra van szükségünk, hogy túléljük a vihart, és ismét virágozzon az ország. Biztos helyzetet kell teremtenünk, hogy a ország növekedjen, hogy az enyémhez hasonló kisvállalkozások támogatást kapjanak, és új üzletek induljanak be – érvel Carmel Dooley, a nyugat-írországi Galway gazdasági kamarájának tagja.
– Csak essünk túl az egészen – rántja meg a vállát egy másik szavazó, Tom Waldron, az írekre jellemző gyakorlatias hozzáállással. – Így is, úgy is össze kell húznunk a nadrágszíjat.
A szigor szerződése?
A szavazás kimenetele azért is kényes kérdés, mert a nemzetközi pénzügyi világ mentőöve nélkül Írország belefulladt volna az államadósságba. A válság beköszönte után a kormány sorozatos megszorító intézkedéseket vezetett be, és a munkanélküliség rohamosan növekedett, mindez pedig általános elégedetlenséghez vezetett.
A nem szavazat támogatói azzal érvelnek, hogy a fiskális szerződés még több szenvedést hoz majd a lakosságnak. A radikális ellenzéki párt, a Sinn Féin és több EU-ellenes tömörülés a „szigor szerződésének” bélyegezte az uniós dokumentumot. „A megszorítások nem érnek el semmit, úgyhogy ne foglaljuk törvénybe!” „Az embereken segítsünk, ne a bankokon!” – hirdetik a plakátjaik, amelyek helyenként Angela Merkel német kancellár képével riogatnak. „Nemmel fogok szavazni, mert nem értem, hogy miről szól a vita” – ez a leggyakoribb érv a „nem” táboron belül.
– Belefáradtam a kormány örökös kifogásaiba, és szívem szerint az arcukba vágnám a nem szavazatomat, mégis igennel fogok szavazni – mondja Niall Moran grafikus. – Őszintén hiszek az unióban, de a kormányt megbüntethetem majd a szavazatommal a következő parlamenti választáson.
Noha Írország kétszer is nemet mondott uniós szerződésekre az elmúlt évtizedben, most minden felmérés az igenek győzelmét jelzi. Bár alacsony részvételi arány várható, a szavazók 60-40 százalék arányban az igen javára döntenek – jósolják.
Akárhogy is döntenek az írek, a dokumentum ratifikálásához csupán tizenkét EU-tagállamnak kell jóváhagynia a szerződést. Míg az előző népszavazásokon Írország megvétózhatta az unió sorsát, ezúttal nincs ilyen hatalom az ír választók kezében.
Miről rendelkezik az uniós paktum?
A szerződés célja, hogy – automatikusabb szankciók, szigorúbb felügyelet és a költségvetési egyensúlyi szabály bevezetése révén – erősítse a költségvetési fegyelmet a tagállamokban. A paktum előírja, hogy a nemzeti költségvetéseknek egyensúlyban kell lenniük, vagy többletet kell mutatniuk. A túlzotthiány-eljárás automatikusabbá válik. A szerződés hatálybalépése után a tagországok csak minősített többséggel akadályozhatják meg a deficiteljárás elindítását egy kormánnyal szemben, ha az Európai Bizottság ezt javasolja.
