Diplomáciai karantén készül
– Egyelőre nem számolunk Szíria budapesti ügyvivőjének kiutasításával – mondta lapunknak Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Hozzátette: hazánk a lehető leghatározottabban elítéli a hulai mészárlást. Kérdésünkre, hogy mi indokolja a magyar álláspontot, Kaleta elmondta: hazánk látja el Damaszkuszban Ausztria,Kanada és az Egyesült Királyság képviseletét, ami fokozott konzuli és humanitárius feladatterhet ró a nagykövetségre. A reciprocitás (kölcsönösség) diplomáciai elve alapján Szíria várhatóan kiutasítaná az ott feladatot teljesítő magyar diplomatákat, ha Budapest is meghozná velük szemben ezt a döntést. Ausztria is hasonlóan érvelt: Nikolaus Lutterotti külügyi szóvivő szavai szerint EU-szinten nem hoztak egyelőre döntést a szíriai diplomaták kiutasításáról, országa pedig azért nem lép így fel Damaszkusz bécsi képviseletével szemben, mert a nagykövet az ottani nemzetközi szervezetekhez akkreditált missziók feladatait is ellátja.
A milícia 108 polgári személlyel – köztük 49 gyermekkel és 34 nővel – végzett pénteken. Emiatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyhangúlag elítélte Szíriát; a határozat elfogadása elé az Aszad-rezsim két védelmezője, az állandó BT-tag Oroszország és Kína sem gördített akadályt. Oroszország Szíria fő fegyverszállítója – Szergej Lavrov külügyminiszter a BT-határozat után a kormányt és ellenzékét is felelőssé tette a mészárlásért.
A szemtanúk szerint a Sabiha milícia szabályszerű kivégzéseket hajtott végre Hulában: volt, akinek a szeme láttára ütötték le puskatussal és lőtték arcon az édesapját. A túlélők azt állítják, csak elbújva vagy magukat halottnak tettetve tudták megúszni a vérengzést. Robert Mood tábornok, a nemzetközi megfigyelők vezetője még a hét végén felszólította Damaszkuszt, hogy ne vessen be többet nehéztüzérséget és tartózkodjon az erőszaktól. Mood egyúttal az ellenzéki erőket is óva intette ettől, figyelmeztetve a polgárháború eshetőségére és „politikai megoldást” sürgetve.
KofiAnnan, az ENSZ és az Arab Liga különleges megbízottja, a világszervezet volt főtitkára kedden tárgyalóasztalhoz ült Aszaddal, és kifejezésre juttatta „a nemzetközi közösség súlyos aggodalmait”. Megfigyelők szerint a megbeszélések tétje az volt, mi lesz a hatpontos Annan-béketerv sorsa, amelynek csak az első eleméből, a tűzszünetből sikerült ideig-óráig megvalósítani valamit. Bár elvben tűzszünet van, a kormányerők támadásaiban naponta újra tucatnyi ember veszti életét, Hula miatt pedig az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) is a fegyvernyugvás teljes felmondásával fenyegetőzik. „A béketerv a pokolra megy, ha az ENSZ nem tudja megvédeni a polgári személyek életét” – hangoztatta közleményében az FSA. Annan már a megbeszélés előtt sem tűnt túl optimistának: szerinte Hula súlyos következményekkel járó, szörnyű pillanat volt a tizennégy hónapja – az arab tavasz eseménysorozatának részeként –kitört felkelés történetében, amelyben több mint kilencezren vesztették már életüket a világszervezet adatai szerint. Damaszkusznak „merész lépéseket” kell tenni, ha bizonyítani akarja elkötelezettségét a béke mellett – állította Annan.
– Bassár el-Aszad saját népének gyilkosa. Át kell adnia a hatalmat. Minél hamarabb, annál jobb – mondta a Le Monde című francia napilapnak Laurent Fabius, az új francia külügyminiszter. Mindamellett az eddigiekből nem világos, hogy a világ előidézhet-e rendszerváltást Damaszkuszban. Barack Obama amerikai elnök azt készíti elő, hogy Szíriában is olyan módon kerülhessen sor rezsimváltásra, mint ahogyan az korábban Jemenben történt – írta aThe New York Times. Ezt Obama felveti majd a régi-új orosz elnöknél, Vlagyimir Putyinnál a jövő hónapban. Dmitrij Medvegyev, az államfői posztról nemrég távozott miniszterelnök mindenesetre az amerikai lap szerint fogékony volt az elképzelésre, amikor Obama ismertette vele azt a G8 országcsoport minapi Camp David-i értekezletén. Olyan tárgyalásos politikai rendezésről van szó, amely a szíriai ellenzéket is megelégedéssel töltheti el, de egyúttal az Aszadrendszer maradványai is a helyükön maradhatnak. Jemenben Ali Abdullah Szaleh elnök nyomásra ugyan, de önként távozott, alelnökének adva át a hatalmat.
Mit enged a nemzetközi jog?
– Elméletileg két jogi lehetőség áll a nemzetközi közösség előtt Szíriát illetően – nyilatkozta lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az ELTE jogi karának oktatója. Az egyik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntést hoz fegyveres erő alkalmazásáról, ahogyan arra korábban Líbia esetében láthattunk példát. – Ehhez ugyanakkor politikai konszenzusra van szükség – mondta a szakértő, arra utalva: kérdés, hogy a Szíria elítélésétől eddig vonakodó Kína és Oroszország (mint a BT két állandó, nem nyugati tagja) változtat-e politikáján. Peking és Moszkva korábban kifogásolta, hogy Líbiában a NATO messze túlment szerintük azon a mandátumon, a polgári lakosság védelmén, amire a BT-határozat feljogosította.
A másik opció, mutatott rá Lattmann, hogy a BT a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja az ügyet, hogy ott vonják felelősségre a hulai mészárlásért és egyéb, a civilek ellen elkövetett jogsértő cselekményekért a rezsimet. Igaz, Damaszkusz nem ratifikálta a testület működésének alapjául szolgáló statútumot. – Elvileg, mint Líbia esetében is, lehetőség van arra, hogy e két folyamatra egyszerre kerüljön sor – tette hozzá a szakértő. (Sz. L. L.)
