Ultimátumot adott az Európai Bizottság a Google információs technológiai óriáscégnek a múlt héten. A brüsszeli testület már 2010 ősze óta vizsgálja, hogy az amerikai cég visszaél-e piaci erőfölényével, és a gyanút a bizottság több ponton is megalapozottnak látja. Joaquín Almunia versenyjogi EU-biztos múlt hétfőn szokatlan lépésre szánta el magát: a folyamatban lévő ügyben nyilvánosságra hozta, mely pontokon véli úgy az Európai Bizottság, hogy a Google vét a piac szabályai ellen, és felszólította a Google-t, hogy „heteken belül” tegyen ajánlatot az aggályok eloszlatására, különben elindul a hivatalos trösztellenes eljárás. A Google még aznap jelezte, hogy nem ért egyet a bizottság álláspontjával.

A tízből legalább kilenc európai, aki az internetes kereséséhez a Google-t használja, nem is gondol bele, hogy amikor a keresőprogram kidobja az eredményeket, ezeket a Google úgy manipulálja, hogy a saját kezdeményezéseit hozza előnybe – míg más piaci szereplőket ellehetetlenít. Európában a Google 94 százalékos fölényt élvez a keresőmotorok piacán, míg világszerte ez az arány 82 százalékos. S hogy miért fontos a brüsszeli bizottság eljárása? A bírálók szerint a Google gyakorlata nemcsak hogy nem tisztességes, de ráadásul elfojtja a kezdeményezéseket, az innovációt, annak a lehetőségét, hogy bárki is megtörje ezt a dominanciát. Almunia feltehetően azért is fordult a nyilvánossághoz, hogy némi nyomást gyakoroljon az óriáscégre, hiszen a bírósági eljárás éveket venne igénybe.

A bizottság – a Google riválisainak panaszai nyomán indított – vizsgálata szerint négy ponton merül fel a gyanú, hogy az uniós jog alapján a Google visszaél piaci erőfölényével. A testület szerint a Google keresési eredményeiben a saját, úgynevezett vertikális keresési szolgáltatásait hozza előnybe mások kárára (például étteremkeresők esetén); a versenytársak tartalmait engedély nélkül másolja át a saját termékeibe (például utazási oldalaknál); a keresésekhez kapcsolódó hirdetésekről szóló különmegállapodások szinte kizárólagossá teszik a Google jelenlétét a hirdetési piacon, kizárva ezzel más cégeket a versenyből; a bizottság változtatásokat vár a Google AdWords nevű hirdetési rendszerén is, amely ma az online hirdetési piac negyven százalékát adja.

Eric Scmidt, a Google vezére nem ért egyet a bizottság elemzésével. Almuniával a közeljövőben személyesen is találkoznak, hogy megbeszéljék a részleteket. Ha nem jutnak eredményre, a hosszú és időigényes trösztellenes eljárás végén az Európai Bizottság az óriáscég éves bevételének akár tíz százalékát is kiróhatja büntetésként. A Google és a bizottság egyébként többször is összeakaszkodtak: legutóbb Viviane Reding alapjogi EU-biztos „szólt be” a vállalatnak, miután annak új adatvédelmi szabályzata szembemegy a nemrég bejelentett új uniós adatvédelmi irányelvtervezettel.

Korábban sem tétovázott a brüsszeli testület, ha technológiai óriáscégekkel kellett szembemenni. Igaz, ez a vehemencia sokszor múlik az adott EU-biztos habitusán, személyiségén is. Az unió már többször rótt ki súlyos bírságot a Google riválisára, a Microsoftra hasonló ügyekben: 2004-ben félmilliárd, 2006-ban további 280 millió, 2008 februárjában pedig újabb 900 millió euró volt a büntetés, piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.

Az európaiak 94 százaléka Google-keresőt használ, amivel a cég az Európai Bizottság szerint vissza is él