Nem kellett sokat várni a görögországi felháborodáshullámra. Lagarde Facebook-oldalán dühödt bejegyzések ezrei jelentek meg, de tiltakoztak az átlagpolgárok mellett a politikusok is. – Senki sem alázhatja meg a görög népet ebben a válságos időszakban, és ezt főként Lagarde asszonynak mondom. Kérem, hogy gondolja újra a kijelentéseit – közölte Evangelosz Venizelosz, az egyik volt kormányzópárt, a szocialista Paszok vezetője.

Mindjárt másik üzenetet is belecsempészett a háborgásba Alexisz Ciprasz, akinek pártja, a Sziriza akár az első helyen is végezhet a júniusi választásokon, lekörözve a hagyományos nagy pártokat (a Paszok mellett a jobbközép Új Demokráciát). Ciprasz, aki elutasítja a kőkemény megszorításokat, és újratárgyalná az EU–IMF-megállapodást. – A görög dolgozók igenis fizetik az adókat, amelyek elviselhetetlenek. Az adóelkerülők ügyében Lagarde forduljon inkább a Paszokhoz vagy az Új Demokráciához, hogy elmagyarázhassák, miért nem nyúltak a nagy pénzekhez, és miért az egyszerű dolgozókat sanyargatták az elmúlt két évben.

Nagy újdonságot mindenesetre nem mondott Lagarde. Az adóelkerülést már a Görögországot segítő EU-munkacsoport jelentése is rendkívül súlyos problémának minősítette, főként a leggazdagabb görögök körében.

– Az adóelkerülés elleni küzdelem létfontosságú a görög költségvetés egyensúlyba hozásához. Megállapodtunk a görögországi partnerekkel, hogy az adóhatóság mélyreható szerkezeti reformjára van szükség: mi ehhez is támogatást nyújtunk – nyilatkozta nemrég lapunknak Horst Reichenbach, a Task Force for Greece vezetője. A közel ötvenfős testület feladata a görög hatóságokat támogatni a gyakran fájdalmas reformok végrehajtásában.

Nem késtek a bírálatok Lagarde szülőhazájában, Franciaországban sem. Az új francia kormány legfiatalabb minisztere, a nők jogaiért felelős Najat Vallaud-Belkacem leegyszerűsítőnek és előítéletesnek nevezte Lagarde álláspontját. – Ezekben az időkben nem kioktatni kellene az embereket –vélekedett.

A kritikák hatására Lagarde annyit fűzött hozzá a Facebook-oldalán, hogy „nagy rokonszenvet érez a görög nép iránt”, mint ezt már jó néhányszor leszögezte. Ám bocsánatkérésről szó sincs, sőt a terhek egyenlő elosztását és a tehetősebbek nagyobb adófizetési fegyelmét újból szorgalmazta az IMF első embere. Az egyik hozzászóló viszont kétségbe vonta ezt a nagy rokonszenvet, azzal érvelve, hogy a Nemzetközi Valutaalap által követelt megszorítások tömeges munkanélküliséghez és szegénységhez vezettek Görögországban.