Gyerekeket gyilkoltak Hulában
Az Aszad-rezsim még tegnap is határozottan tagadta, hogy katonáinak bármi köze lenne a vérengzéshez és „külföldről beszivárgott al-kaidás terroristáknak” tulajdonította azt. E verziónak azonban a tények és a szemtanúk beszámolói egyaránt ellentmondanak.
A mostanra már jól rekonstruálható eseménysor pénteken azzal kezdődött, hogy a szír kormányerők tankokkal és ágyúkkal lőni kezdték az ország középső régiójában fekvő Hula város környékét, mindenekelőtt Tibé és Taldo településeket. A bombázások szombat hajnalra kiterjedtek Hula központi lakónegyedeire. Az interneten terjedő amatőr videofelvételek tanúsága szerint az utcákon mindenfelé halott és sebesült polgári áldozatok hevertek, köztük nagy számban gyerekek is. A helyszíni beszámolók szerint a támadásban 108 fő veszítette életét, közöttük 49 gyermek és 34 nő. Az ENSZ illetékesei megerősítették, hogy az áldozatok legtöbbjével tankokból származó lövedékek végeztek.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint a szír hadsereg „szabályos mészárlást” hajtott végre Hulában. Az emberjogi szervezet tétlenséggel vádolta a nemzetközi megfigyelőket, akik a közelben állomásoztak, de semmilyen módon nem reagáltak a történtekre (az ENSZ 280 fős megfigyelői csoporttal van jelen Szíriában). Az Amnesty International jogvédő szervezet a hulai események kapcsán arról írt közleményében, hogy az „ENSZ többé nem alkalmas feladata betöltésére”. A szír ellenzék ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a tűzszüneti megállapodás egyre inkább „értéktelen papírdarab”, miközben a dezertált katonákból alakult Felszabadítási Hadsereg felszólította az arab és a nyugati államokat, hogy indítsanak légitámadásokat a rezsim hadseregének állásai ellen.
A hatalmas nemzetközi felháborodás hatására a Biztonsági Tanács már vasárnap tárgyalt a hulai mészárlásról. A világszervezet megfigyelői csoportja által készített jelentésre támaszkodva a testület háromórás vita után nyilatkozatban tette felelőssé a történetekért a damaszkuszi kormányt, és azt követelte Bassár el-Aszad elnöktől, hogy vonja ki a nehézfegyvereket a szíriai városokból. A BT nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a „békés lakosok elleni gyalázatos erőszakos akciókkal” a szír kormány megsérti a nemzetközi jogot és a vonatkozó BT-határozatokból Damaszkuszra háruló kötelezettségeket.
A damaszkuszi kormány fő támogatóinak számító Peking és Moszkva a hulai események után sem hajlandó egyértelműen elítélni az Aszad-rezsimet. Peking szerint a „szír kormánynak semmi haszna sincs a hulai tragédiából”, és a vérengzést a Nyugat „ürügyül használhatja fel a beavatkozása fokozására”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután hétfőn Moszkvában brit kollégájával tárgyalt, úgy nyilatkozott, hogy a hulai vérengzéshez a „hatalomnak és a vele szemben álló fegyveres ellenzéknek egyaránt köze van”.
Hírügynökségi jelentések szerint a hulai mészárlás nyomán több nagyvárosban fellángoltak a tüntetések és a fegyveres összecsapások. Különösen súlyos harcokról érkeztek hétfőn jelentések Idleb tartományból. Ebben a kiéleződött helyzetben érkezett meg hétfőn Damaszkuszba Kofi Annan, az ENSZ és Arab Liga közvetítője, hogy tárgyaljon Bassár el-Aszaddal a rendezési terv végrehajtásáról. Annan környezetében úgy tudják, hogy a közvetítő találkozni fog az ellenzék képviselőivel is.