Minden út Moszkvába vezet
Az orosz barátságot mindig is hangsúlyozó, radikálisból mérsékelt nacionalistává alakult politikus tegnap indult pártja delegációjával a kétnapos vizitre, amelynek fő eseménye az Egységes Oroszország (JeR) szombati ülése lesz. Formálisan azonban nem hivatalos útról van szó: a 60 éves politikus csütörtökön lemondott az általa négy éve alapított Szerb Haladó Párt (SNS) vezető tisztségéről, államfői beiktatása pedig még nem történt meg. (Nyilatkozata szerint első valóban hivatalos útja Brüsszelbe vezet majd. A választási éjszakán elmondott beszéde is EU-párti hangot ütött meg, ígérve, hogy országa tovább dolgozik a csatlakozás elérésén.)
Ennek ellenére sokatmondó, hogy a korábban Oroszországgal államszövetséget is vizionáló politikus Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal is találkozik. (Bár az orosz elnök már nem vezeti a pártot, miután azt átvette tőle a kormányfői székbe átült exelnök, Dmitrij Medvegyev.) Nikolics nem először fordul meg a JeR ülésén – 2010-ben az SNS együttműködési megállapodást is aláírt Putyin pártjával –, sőt nem is egyedüli vezető szerb politikus, aki azon részt vett. Korábban járt már ott Vojiszlav Kostunica egykori államfő és kormányfő a Szerb Demokrata Párt (DSS) vezetőjeként.
– Az oroszokkal való szoros kapcsolat több, mint retorikai fordulat. Nikolics, aki mellett kiállt az orosz nagykövet is, befektetőket remél Moszkvától – mondta lapunknak Dubravko Kolendics. A szerbiai újságíró szerint persze az oroszok már így is a spájzban vannak, hiszen a NIS olajtársaság 51 százalékát 2008-ban megszerezve a Gazpromnyefty monopolhelyzetbe került a szerb energiapiacon. Ráadásul a 400 millió eurós, kedvezményes vételár mellett Belgrád – amely kész az egyébként mind bizonytalanabbá váló Déli áramlat gázvezeték megépítésében is részt venni – lényegében vállalta, hogy nem importál földgázt és kőolajat máshonnan, csak orosz forrásból. (A szerződés Kostunica miniszterelnöksége alatt köttetett meg, igaz, Borisz Tadics elnöksége idején.)
– Szerbia magas árat fizet az orosz barátságért, a társadalom szemében mégis népszerű Oroszország, bár ennek az alapja irracionális – mondta az újságíró. A szerb többség azonban egy dolgot mindenképpen nagyra értékel: Moszkva nem ismeri el a négy éve függetlenné vált Koszovó önállóságát, és Kínával együtt útját állja annak, hogy az albán többségű egykori szerb tartomány az ENSZ tagjává váljon. – Nikolics legújabb EU-konform nyilatkozatai nem hitelesek, de mindez önmagában nem befolyásolja Szerbia politikáját. Ez alapvetően attól függ, milyen kormánya lesz az országnak, hiszen parlamenti, nem pedig elnöki köztársaságról van szó – hívta fel a figyelmet Kolendics.
Az alakuló kormány körül azonban teljes a bizonytalanság, miután a felmérésekre rácáfolva az újraválasztásáért küzdő Tadics alulmaradt Nikoliccsal szemben. – Biztos, hogy heteket vesz majd igénybe a kormányalakítás, és az is, hogy lehetetlen megjósolni az összetételét – jelezte Kolendics.
Tadics győzelmével számolt a mögötte álló Demokrata Párt (DS) és az előző ciklusban vele szövetséges Szerb Szocialista Párt (SPS) is. A koalíció folytatása így biztosnak tűnt azután is, hogy május elején, az elnökválasztás első fordulójával egy időben tartott parlamenti választáson a két szövetségest megelőzve Nikolics pártja alakíthatta a legnagyobb frakciót a szerb törvényhozásban. Vasárnap óta azonban az egymás melletti kiállás kevésbé meggyőző.
Pénteken a DS vezetőségi tagja már arra az újságírói kérdésre is kitérően válaszolt, hogy a párt nem folytat-e tárgyalásokat az SNS-szel egy esetleges nagykoalícióról. – A kormány azokkal alakul meg, akik készek lesznek benne részt venni – idézte a B92 belgrádi rádió Oliver Dulics ipari minisztert. A magyarul is tudó politikus szavai nem cáfolták az SPS vezetőjének tegnapi nyilatkozatát, amely szerint „bizonyos országok” a nagykoalíciót támogatnák. Ivica Dacsics szavait Németország vette magára, amelynek belgrádi nagykövete, Wolfram Maas közölte, hogy a döntés Szerbia belügye.
A korábbi nyilatkozatai szerint akár a kormányfői posztra is igény tartó – és a DS-szövetségről olykor szintén kétértelműen fogalmazó – Dacsics idegességét fokozza, hogy a vele együttműködési megállapodást kötött DS máig nem nevezte meg lehetséges kormányfőjelöltjét. Tadics korábban ódzkodott tőle, majd lebegtette a lehetőséget, de egyelőre nem foglalt állást. Felmerült Belgrád polgármestere, Dragan Gyilasz neve is, ám a DS alelnöke kijelentette: ő továbbra is a főváros élén kíván maradni.
Az SPS mellett – miután frakciója kevés lenne a kormánytöbbséghez a DS-szel együtt is – a többi lehetséges koalíciós partner is igyekezett pénteken döntésre kényszeríteni a demokratákat. A liberális demokraták (LDP) és a Szerbia Egyesült Régiói (URS) jelezték: ha a DS nem nevezi meg kormányfőjét, úgy a két párt az SPS-szel együtt szövetségre lép. Így legnagyobb frakcióvá alakulva jogot formálhatna arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon Tomiszlav Nikolicstól – értesült a Danasz napilap.
A lehetséges koalíciós partnerek egy napot adtak a DS-nek a döntésre. Igaz, addig várhatóan nem lesz végleges döntés, miután kiderült: Nikolics hétfőn találkozik Tadiccsal. Az SNS új elnöke, Alekszandar Vucsics közölte, hogy a demokraták és a szocialisták pártjai a választások eredményeként elvesztették a legitimációjukat, de ha képesek a parlamenti többség biztosítására, akkor az SNS ez elé nem gördít akadályt.
Politikai vákuum Tadics miatt
Hogy milyen koalíció lehet? Akármilyen, semmit sem lehet tudni, igazán azt sem, hogy kié egyáltalán a kormányalakítási megbízatás. Formálisan az SNS-é, mint a legnagyobb frakcióé, de valójában mindenki mindenkivel tárgyal, bár ez sem nyíltan zajlik – nyilatkozta lapunknak Milenko Tereta. A Liberális Demokrata Párt (LDP) által vezetett, Fordulat nevű tömörülés színeiben mandátumot szerzett képviselő szerint nehezíti a helyzetet, hogy az alakuló parlament mellett államfője sincs az országnak. Az előre hozott elnökválasztáshoz Tadicsnak áprilisban le kellett mondania, Nikolics még nincs beiktatva, így a funkció ideiglenesen a házelnökre szállt. – Ezt a vákuumot Tadics okozta – mondta Tereta. Megjegyezte, hogy az LDP kész lenne a demokratikus erőkkel koalícióra lépni, az SNS-szel viszont nem.
