Ponta látszatszabadságharca
Victor Ponta miniszterelnök nemrég azt is kijelentette, hogy kormánya mindenképpen visszaadja a közalkalmazottak fizetéséből 2010-ben elvont 25 százalékot, még ha a gazdasági helyzet romlik is. Márpedig romlik: a múlt héten közzétett adatok szerint a román gazdaság január–márciusban a második egymást követő negyedévet zárta mínuszban.
A nyilatkozatok azért meglepőek, mert május elején, amikor a Szociálliberális Unió (USL) hatalomra került a jobboldali koalíció bukása után, Ponta miniszterelnök biztosította a nemzetközi intézményeket, hogy kormányának elsődleges célja „a stabilitás és a kiszámíthatóság”, és teljesíteni fogja az előző kabinet vállalásait. Előzőleg, ellenzékben gyakran kárhoztatta az IMF „gyarmatosító” politikáját és az ország kiárusítását.
– Szó sincs a megállapodás újratárgyalásáról. A Washingtonnak küldött szándéknyilatkozatban a „nagy” változás a 0,3 GDP-százalékos hiánycél emelés, de legyünk komolyak, ennek gyakorlatilag nincs jelentősége
– értékelte a Népszabadságnak Ilie Serbanescu ismert bukaresti gazdasági elemző. Tervezte az USL a bérek visszaigazítása mellett az élelmiszerek áfájának csökkentését, továbbá a minimálbér és a nyugdíjak emelését is, azonban az IMF mindezeket a terveket „megvétózta”.
Az elemző ugyanakkor nem lát összefüggést az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és a lej leértékelődése között. A román valuta gyakorlatilag a Ponta-kormány beiktatásával egy időben indult meg a lejtőn, közel egy százalékot veszítve értékéből az euróval szemben. A tendenciát egyes elemzők a görögországi válság mellett a belső bizonytalansággal hozzák összefüggésbe. – A piaci szereplők pontosan tudják, hogy lényegében semmi nem változott Románia és az IMF viszonyában. A lej leértékelődésének inkább belső okai vannak, de a probléma gyökerét nem a kormánynál kell keresni – magyarázta Serbanescu. Nem zárja ki az elemző az eurózóna és Görögország felől érkező sokkok hatását, de úgy véli: a lej azért indult meg a lejtőn,mert csökkent a Román Nemzeti Bank „fékereje”. Arról a húszmilliárd eurós kölcsönről van szó, amelyet Románia a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól fölvett 2010-ben, és amelyre támaszkodva három évig mesterségesen tartotta stabilan a lejt. Csakhogy elkezdődött a kölcsön törlesztése, csak idén négymilliárd eurót kell visszafizetnie Romániának – emlékeztet Serbanescu.
Az elemző szerint az IMF-fel kötött megállapodás arról is szólt, hogy Románia nem használhatja a lej leértékelését a gazdaság szanálására. Innen pedig egyenes út vezetett a bérek csökkentéséhez és az adók emeléséhez. A következmény: egy meglehetősen szűk réteg, a közalkalmazottak és a nyugdíjasok fizették meg a válság árát. Persze a forgalmi adó emelésén – 19 százalékról 24-re – már mindenki vesztett, de jóval kevesebbet. Serbanescu szerint a bércsökkentésre nem lett volna szükség, ha a jegybank hagyja leértékelődni a lejt; igaz, akkor viszont a devizahitelesekre hárult volna lényegesen nagyobb teher.
Az elemző utalt rá: Magyarország ugyanezt a hibát követte el anélkül, hogy szüksége lett volna az IMF ukázára. – Személy szerint értékelem Orbán Viktorék hősies küzdelmét, hogy gyakorlatilag az egész világgal szembementek, elkövettek viszont egy óriási hibát, amely végül az IMF karjaiba taszította Magyarországot: kimentették a devizahiteleseket – vélekedett.
Serbanescu szerint előrelátható volt, hogy a Ponta-kormány helyreállítja a 2010-ben csökkentett béreket, és visszafizeti a nyugdíjasoktól egy utólag alkotmányellenesnek nyilvánított törvény alapján levont járulékokat. – Választási évben vagyunk, ezt egyetlen kormány sem hagyná ki
– mutatott rá a szakértő, aki szerint az igazi probléma az, hogy az IMF rábólintásáért cserébe a Ponta-kormány végrehajtja az előző kabinet öszszes vállalását a privatizálást és a liberalizációt illetően. – Ha nehezen is, a hiány finanszírozható, a bérek visszaállíthatók, a nyugdíjakat lehet emelni, ellenben a privatizálás és a liberalizáció végleges és visszafordíthatatlan –fejtegette az elemző.
Nem lesz külön találkozó
Nincs napirenden magyar–román kormányfői találkozó – közölte az MTI-vel Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője ugyanakkor megerősítette: Orbán Viktor részt vesz a kohéziós alapok jövőjéről június elejére tervezett bukaresti tanácskozáson, amelynek házigazdája a román miniszterelnök lesz. A távirati iroda Mircea Dusa, a román kormány parlamenti kapcsolatokért felelős miniszterének nyilatkozatára reagáltatta Szijjártót. Dusa az Agerpres román hírügynökségnek azt mondta: június elseje körül találkozik Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök, és akkor talán tisztázzák a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket.
