Ötezer dollárt kérnének egy teherautóért

Hazaárulás vádjával 33 év börtönre ítélték azt az orvost szerdán Pakisztánban, aki segített a CIA-nak Oszama bin Laden rejtekhelyének feltárásában. A vád szerint Sakil Afridi egy hamis oltási kampány során segített a CIA-nak DNS-mintákat venni az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetője abbotábádi házának lakóitól.

Ezt követően májusban egy amerikai kommandó tagjai végeztek Bin Ladennel. Az akcióról nem tájékoztatták előre a pakisztáni katonai vezetést, amely azonnal tiltakozott az ország szuverenitásának megsértése miatt. Utólag ennek is tulajdonítható a mostani ítélet. Az északnyugati Pesavár kormányának egyik illetékese közölte: a 33 évi börtön mellett még 320 ezer rupiára (mintegy 3500 dollárra) is büntették az orvost.

Az ítélet annak ellenére született meg, hogy Washington hivatalosan is kérte Pakisztántól Afridi elengedését. A közelmúltban Leon Panetta védelmi miniszter egy televíziós interjúban elismerte, hogy az orvos és csoportja kulcsszerepet játszott Bin Laden rejtekhelyének felkutatásában. Ám úgy vélekedett, hogy ezzel nem ártott Pakisztán érdekeinek.

Ráadásul pakisztáni részről érzékeny időpontra időzítették az ítélet meghozatalát. Állítólag fontos szakaszba értek a tárgyalások Washington és Iszlámábád között a NATO-csapatok afganisztáni utánpótlási vonalainak újranyitásáról pakisztáni területen. „Előrehaladásról” maga Barack Obama elnök tett említést hétfőn, miután a chicagói NATO-csúcs alkalmából röviden találkozott Aszif Ali Zardari pakisztáni államfővel, s a két ország együttműködésének fontosságát hangsúlyozta Afganisztán esetében.

A Bin Laden elleni kommandós akció miatt megsértődött pakisztáni katonai vezetők első lépésként a múlt év őszén a hírszerzési együttműködésben léptek vissza. Majd november végén lezárták a határt a NATO-konvojok előtt, tiltakozásként az amerikai pilóta nélküli gépek támadásai miatt az afgán–pakisztáni határkörzetben. Egy ilyen drón támadása során 24 pakisztáni határőr katona vesztett életét. Hat hónapja tart a blokád, tehát tartósnak bizonyult a sértődöttség, amihez hozzájárult, hogy noha a pilóta nélküli gépek berepüléseinek száma érezhetően csökkent az utóbbi hónapokban, de nem szűnt meg. Szerdán egy drón két rakétát is kilőtt a tálibok egyik pakisztáni bázisára. Az AFP értesülése szerint négy fegyveres vesztette életét.

Amerikai források úgy vélik, hogy a bizalmatlanságon, sértődöttségen túlmenően pénzről is szó van a blokád kapcsán. Többe kerül ugyanis a NATO-nak kerülő úton, így Üzbegisztánon át szállítani az utánpótlást. A Reuters értesülése szerint Pakisztán most emelni kívánná az áthaladó konvojokért fizetendő útdíjat és biztosítást, emiatt is elhúzódnak a tárgyalások. Egy iszlámábádi lap szerint a pakisztániak már 5000 dollárt követelnének egy teherautó áthaladásáért a korábbi 250 dollár helyett.

Ütőkártya persze van Washington kezében is: az évről évre folyósított segély. (Tíz év alatt 24 milliárdot kapott Iszlámábád.) Nem véletlen, hogy az amerikai szenátus egyik bizottsága most kedden megszavazta az Obama-kormány által a 2013-as költségvetési évre Pakisztánnak kér segélyösszeg 58 százalékos kurtítását, s további csökkentést is kilátásba helyezett, ha Iszlámábád nem hajlandó megnyitni az utánpótlási utakat. A javaslatot a szenátusnak, majd a képviselőháznak is meg kell szavaznia, hogy a segély csökkentése törvény legyen.

Ám ez még odébb van, Washington inkább kompromisszumra törekedne. A mostani chicagói NATO-csúcson jóváhagyták az afganisztáni háború befejezésének stratégiáját, s már jövőre, majd 2014-ben már a kivonuláshoz lenne szükség a pakisztáni útvonal használatára.

Exkluzív információ a filmeseknek

Tavaly nyáron a CIA és az amerikai védelmi minisztérium is arra figyelmeztetett: veszélyes, ha túl sok információ nyilvánosságra kerül Oszama bin Laden meggyilkolásának körülményeiről. Pár napra rá mégis exkluzív hozzáférést kaptak az akció egyik szervezőjéhez az erről szóló film készítői. Katherine Bigelow rendező és Michael Boal forgatókönyvíró a felkészülést segítő CIA-központban is járhatott. Ez derült ki a Judicial Watch (Bírósági Figyelő) nevű civil szervezet által kikért dokumentumokból. A republikánusok már korábban is azzal vádolták az Obama-kormányt, hogy a nemzetbiztonságot kockáztatja azzal, hogy a film mielőbb elkészüljön, és azt a választási kampányban be lehessen mutatni. A gyártó Sony egyébként már év elején bejelentette: az efféle vádak elkerüléséért az elnökválasztás utánra halasztja a bemutatót. (Munkatársunktól)

Sakil Afridi
Sakil Afridi
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.