Görög présben a forint
A döntést hétfőn hozta meg az eurócsoport mellett dolgozó, a pénzügyminisztereket segítő szakértői testület. Erre rátett még egy lapáttal Lukasz Papademosz volt görög miniszterelnök is, aki a Dow Jones hírügynökségnek adott interjúban beszélt arról, hogy országa kilépése az euróövezetből reális alternatíva, s természetes, hogy erre az eshetőségre is készülni kell.
A hírek hatására estek a tőzsdék, az euró kétéves mélypontra zuhant a dollárral szemben, és a forintárfolyam is több hónapja nem látott szintre süllyedt. Az euróért este 302 forintot kértek, a svájci frank megragadt 250 forint felett. A spanyol és az olasz államkötvények hozamai emelkedtek. Eközben a német, kétéves lejáratú papírok – német szempontból – ingyen elkeltek, hozamot nem adnak értük, ami egyes elemzők szerint a vég nyilvánvaló kezdete.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán találkozott Panagiotisz Pikrammenosz ideiglenes görög kormányfővel. Barroso ismét leszögezte: Görögországnak az eurózónában a helye. Hogy a hellén állam bennmarad-e az övezetben, az tulajdonképpen a június 17-re kiírt új görög választásokon múlik.
A szerdán kezdődött csúcs egyedülálló abban az értelemben, hogy az új francia elnök színre lépésével nem alakult ki már a találkozó előtt közös francia–német álláspont, ahogy a közös valuta válságának elmúlt két éve alatt rendszeresen történt. Francois Hollande a brüsszeli tanácskozás előtt Párizsban fogadta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, akivel együtt, vonaton utazott a belga fővárosba. A csúcstalálkozó előtt egyébként mind az Európai Néppárthoz tartozó vezetők egy része, mind az európai szocialisták gyűlést tartottak Brüsszelben. A csúcson nem várhatók konkrét döntések, a cél a júniusi formális csúcstalálkozó előkészítése és új ötletek felvetése, ütköztetése. Az egyik ilyen ötlet a Francois Hollande által újra a tárgyalóasztalra tett eurókötvények kérdése, amelyek bevezetését Berlin rendíthetetlenül ellenzi. A szerdai csúcs – amely várhatóan belenyúlik az éjszakába – olyannyira informális, hogy a nagyobb tagállamok vezetői közül Hollande-on kívül egyelőre más nem is tervez sajtótájékoztatót.
Eközben az Európai Parlament (EP) jelentős többséggel megszavazta szerdán azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését. Az EP ezzel kíván „jelezni” a tagállamoknak, amelyek megosztottak az adó egységes bevezetésének kérdésében. Az EP azt is javasolta, hogy az adót akkor is indítsák el, ha egyes tagállamok egyelőre nem vesznek részt benne. Az Európai Bizottság javaslata szerint 0,1, illetve 0,01 százalékos illetékről lenne szó tranzakciótól függően. Az EP-jelentés szerint egyedül a nyugdíjalapok mentesülhetnek az illeték alól. Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő közleményében emlékeztetett: „Az uniós tranzakciós adó nem az embereket sanyargatja, eltérően a Fidesz-kormány csekkadójától. (…) Az európai szintű tranzakciós adó nem a lakossági, hanem a nagy értékű, üzleti tranzakciókra, spekulációs műveletekre vonatkozna.”
