Építész a pszichológus ellen
– Kire bízná ingatlana és gyermekei védelmét? Rám vagy rá? – kérdezte kampányzáró gyűlésén az újraválasztásáért küzdő, pszichológus végzettségű Borisz Tadics. Az „ingatlan” megemlítésével talán akaratlanul is utalt kihívója, Tomiszlav Nikolics eredeti, építészmérnöki szakmájára. Az első fordulóban szinte azonos, alig 25 százalék fölötti eredménnyel végzett párosból a vasárnapi megmérettetésre Tadics a „stabilitást”, Nikolics a „változást” választotta jelszónak. A felmérések szerint vasárnap Tadics ünnepelhet: a választáson részt vevők 58 százalékos támogatására számíthat.
Ezen aligha változtatott a pénteken indult hosszú kampánycsend előtt a párharc záróeseménye, Nikolics és Tadics tévévitája. A felek hozták már ismert érveiket: Tadics az EU-tagság lehetőségét villantotta fel a választók előtt, igazolva ezt azzal, hogy az ország megkapta márciusban a tagjelölti státuszt. A radikálisból mérsékelt nacionalistává vált Nikolics az európai jövő elismerése mellett azonban nagyobb hangsúlyt fektetett a keleti, elsősorban az orosz kapcsolat fontosságára. Megjegyezte, hogy egyedül az általa vezetett Szerb Haladó Pártnak (SNS) van együttműködési megállapodása az Egységes Oroszország hatalmi párttal.
Elmaradhatatlan volt Koszovó kérdése is, bár az elszakadt albán többségű tartomány témája a kampány során háttérbe szorult a gazdasági kérdések mögött. Nikolics felrótta az országot 2004 óta irányító Tadicsnak, hogy 2008-ban az ő elnöksége alatt mondta ki Koszovó az elszakadást, amelyet az Egyesült Államok és az EU nagy többsége elismert. Igaz, Koszovó kapcsán mégis egyetértettek: Belgrád továbbra sem ismeri el a tartomány függetlenségét és tárgyalásos megoldást tart szükségesnek. (Szerbia ugyanakkor a gyakorlatban fokozatosan halad az önálló állam létének tudomásul vétele, ha nem is hivatalos elismerése felé.)
Nikolics ugyanakkor nem rótta meg Tadicsot azért, mert Belgrád kiadta Hágának az összes körözött szerb háborús bűnöst, legutóbb tavaly Ratko Mladics boszniai szerb tábornokot, akinek pere a héten kezdődött. Ez változást jelent, hiszen Nikolics néhány éve még ellenezte a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést. (Hágában több más háborús bűnössel együtt Nikolics korábbi pártja, a parlament egykor legerősebb, ám most kiesett Szerb Radikális Párt vezetője, Vojiszlav Seselj is ítéletére vár.)
Tadics alatt valóban sok történt azért, hogy Szerbia Európa „fekete bárányából” elfogadható partner lett: bocsánatot kért a boszniai háborúban a szerb erők által elkövetett bűnökért, elsősorban a Mladics nevéhez fűződő srebrenicai mészárlásért, amely 8000 muzulmán civil férfi és fiú életét követelte. Koalícióra lépett az egykor Szlobodan Milosevics vezette Szerb Szocialista Párttal (SPS), amely mára ideológiailag távol került a néhai szerb elnök eszméitől.
A képet azonban árnyalja a választások első fordulója, és az ezzel egy időben zajlott egyfordulós parlamenti választás is, amelyen több párt súlyos választási csalásokat észlelt. Nikolics pártja ugyan nyert, ám minden bizonnyal nem fog tudni kormányzó többséget szerezni Tadics Demokrata Pártja (DS) és az SPS szövetsége köré szövődő koalícióval szemben. Ebben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) négyről öt főre nőtt frakciója is részt kíván venni. (Épp a szövetségesek hiánya miatt jósolják Nikolics vereségét az elnökválasztáson is.) Igaz, a magyar párt is a választások elcsalásáról szólt, ahogyan vezetőjük, az elnökjelöltként is induló Pásztor István is.
Ennek ellenére a politikus csütörtöki közleményében arra kérte választóit, hogy szavazzanak Tadicsra. Pásztor lapunknak korábban nyilatkozva elmondta: abban bízik, hogy a DS megteszi a szükséges lépést azon tagjaival szemben, akik érintettek voltak a választási csalásokban. Úgy érzi azonban, hogy a VMSZ regionális érdekérvényesítésre, gazdasági, infrastrukturális fejlesztésére vonatkozó programját az újra összeálló koalíció a magáévá teszi, így a reálpolitika az együttműködést indokolja, a választásokon sajnálatosan tapasztalt jelenségek ellenére.
