Így az elnök az alkotmány betűje szerint járt el, és egy hónapra megbízta a meglehetősen bonyolult görög politika irányításával Panajotisz Pikrammenoszt. A 67 éves férfi az államtanács (legfelsőbb közigazgatási bíróság) elnöke. A kinevezés csak ügyintézésre szól, szögezte le az ügyről nyilatkozva a kommunista párt elnöknője, Aleka Papariga. A politikusnő szerint a pártok megállapodtak abban, hogy az ideiglenes kormány semmilyen nemzetközi kötelezettséget nem vállalhat, sem a NATO, sem az EU irányában. Pikrammenosz pedig az államfővel közösen állítja össze a kormányt, írta az ekathemerini.com. (Az én nevem felel meg legjobban ennek a funkciónak, mondta kinevezését követően az ideiglenes miniszterelnök. Ennek a szónak a jelentése ugyanis „elkeseredett”.)

A parlamenti színjátékhoz tartozik, hogy ma vagy holnap még leteszi az esküt a május hatodikán megválasztott törvényhozás, de már hétfőn feloszlatják, hogy a választást megtarthassák június 17-én. Mindez egyébként várható volt: görög szakértők már a választás másnapján jelezték lapunknak, hogy egy ilyen összetételű parlament alkalmatlan arra, hogy koalíciót hozzon létre, ezért újabb szavazásra lesz szükség.

Az amúgy is vészes gazdasági helyzetet tovább súlyosbítja a bankok ellen intézett lakossági roham: ezen a héten legalább kilencszázmillió eurót vettek fel szám láikról a görögök. A Financial Times banki forrásokra hivatkozva azt írta, hogy csupán ebben a hónapban ötmilliárd eurót vontak ki az amúgy is gyengélkedő görög bankrendszerből. Korábban azt is megírták, hogy meghaladja a harmincmilliárd eurót az angliai, svájci és egyéb európai bankszámlákon tartott görög tőke. Jorjosz Provopulosz, a nemzeti bank elnöke korábban azt mondta az elnöknek, hogy még nem látja jelét, hogy pánik tört volna ki, de kifejezte aggodalmát, hogy a „félelem pánikká alakulhat.” A görögök reakciója jelzi a családok szorongását, akik tartanak tőle, hogy a politikai bizonytalanság miatt elveszíthetik megtakarításaikat.

A kérdés tehát, hogy mi lesz? Az első reakciók arról szólnak, hogy az emberek tisztában vannak vele, hogy ennyire különböző felhatalmazással bíró pártok nem lehettek képesek kormányt alakítani. A választóknak elegük van a véget nem érő megszorításokból és adóemelésekből, ám szeretnék megőrizni (80 százalék) az eurózóna-tagságot.

Az elmúlt héten kiderült, hogy a társadalom politikailag megosztott. A Radikális Baloldali Szövetség, a Sziriza ugyan első lehet a következő szavazáson (a mostani közvélemény-kutatások szerint), de az már biztos, hogy vezetőjének, Alexisz Ciprasznak nem lesz a kormányalakításhoz elegendő parlamenti többsége.

A görög társadalom azon része ugyanis, amely a családjában „jobboldaliságot örökölt” aligha szavaz balos pártokra és politikusokra. A kérdés az, hogy a megszorítások ellenzése, azaz a „memorandumellenesség” elegendő-e ahhoz, hogy a középjobb pártok csatlakozzanak egy baloldali vezetésű koalícióhoz. A másik, most elég valószínűtlennek látszó lehetőség, hogy a médiából áradó nyugati fenyegetések, az államcsőd közelsége, a lehetséges

bankpánik szokatlan fordulatra bírja a szavazókat. (Barroso azt mondta, nincs mód a memorandumban rögzített feltételek újratárgyalására.) A „grexitet”, azaz a görögök kilépését az eurózónából a nyugati politikusok szerint senki sem tervezi, ám a tőzsde és a gazdasági elemzők szinte tényként számolnak vele. Vannak, akik azt mondják: azzal, hogy a trojka (IMF, Európai Bizottság és Európai Központi Bank) továbbra is kizárólag a puszta megszorításokban látja a jövőt, zsákutcába vezeti Görögországot és végső soron a hitelezők pénzét is veszélyezteti.

Barroso: A görögök felelős döntésén múlik

Azt akarjuk, hogy Görögország maradjon az európai család, az Európai Unió és az euró tagja. De a végső döntést magának Görögországnak kell meghoznia – mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, miután kiderült, hogy a mediterrán országban ismét választásokat kell kiírni. A portugál politikus szerint fontos, hogy a görög választók tisztában legyenek a döntéseik következményeivel. Elismerte, hogy a görög nép sok áldozatot hozott, de szerinte ez a korábbi politika következménye. Elmondta: minden út fájdalmas lesz Görögország számára, de a nemzetközi mentőcsomag elfogadása a legkevésbé nehéz. A Brüszszelben tartózkodó Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár újságíróknak a görög válsággal kapcsolatban azt mondta:

van készenléti tervük, amennyiben Görögország kilép az euróövezetből. A görög bankokkal hazánknak nincs közvetlen kapcsolata, és görög államkötvények sincsenek nagy számban a magyar állam birtokában. (Brüsszeli tudósítónktól)

Csak hétfőn hétszázmilló eurót vettek ki bankjaikból a görögök