Görögország: Rémálom és remény
Feladta tegnap Karolosz Papuliász görög elnök. Miután képtelen volt nemzeti egységkormány alakítására rábírni a parlamenti pártokat, még megpróbált összehozni egy „társadalmi személyiségekből álló” kabinetet, amelynek az élén nem politikus, hanem szakember állhatott volna. Erről tárgyalt még kedden öt parlamenti párttal. A kommunista párt (KKE) elnöknője, Aleka Papariga nem fogadta el a meghívást, a náci Arany Hajnal elnökét nem hívta meg. Az államfő végül kénytelen volt feladni, és új választást ír ki már júniusra.
A kormányalakítás nem sikerülhetett, mert a pártok nem találtak közös alapot. Az államcsőd veszélyét a majd negyvenéves kétpártrendszer állította elő. Ennek pártjai, a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) jegyezték a kölcsönző Európai Unióval, Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Központi Bankkal (trojka) kötött megállapodást, és vállalták memorandumban a drasztikus életszínvonal-csökkentést. Görögország cserébe az első csomagban 152 milliárd eurót kapott, a másodikban 172 milliárdot ígértek neki. Ha ezt a pénzt nem folyósítják, a görög államkincstár összeomlik. Az ellentételezés viszont a görögök jövedelmének további csökkentése, munkahelyek megszűnése.
A trojka idén további 15 milliárd euró megszorítást akar. A május 6-i választáson a szavazók 68 százaléka elutasította a kétpártrendszert és a memorandumot is. A hellének 80 százaléka azonban az euró megőrzését szeretné. A memorandumot elutasító pártok, mindenekelőtt a második helyezett Radikális Baloldal Szövetsége (Sziriza) azt követelték, hogy a kormányalakításban részt vevők utasítsák el a megszorítások politikáját, tárgyalják újra a feltételeket a trojkával. Erre a hitelezőktől legmagasabb szintről, magától Angela Merkeltől érkezett kurta válasz: „Nein”.
Ennyi volt az egy hétig tartó alku, látszott, hogy minden szereplő őrizné az arcát és már a következő szavazásra készül. Friss előrejelzés szerint a megismételt választást a radikális baloldali Alexisz Ciprasz pártja, a Sziriza nyerné 20,5 százalékkal. Helyet cserél a múlt heti győztes ND-vel, amely 19,4 százalékra számíthat. A Paszok, amelyet választói némileg talán igazságtalanul tesznek egyedüli felelőssé a helyzetért, 11,8 százalékkal a jelentéktelenségbe süllyedhet. A memorandumot elítélő két szakadár középpárt, a jobboldali Független Görögök és a baloldali Demokratikus Baloldal növelheti eredményeit. A kommunisták bent maradnának a parlamentben, a fasiszták kiszorulhatnak.
Európa egyszerre biztat és fenyeget. Még folyósítják az Athénnak odaítélt milliárdokat, de a sajtó és a tőzsde a görög távozás, a „grexit” rémálmával ijesztgeti az eurózóna és Görögország polgárait. A kilépés nem csak a görögöket tenné szegényebbé, sok százmilliárd euró veszteséget okozna Európának, és megviselné az eurózónán kívüli EU-tagokat is – szögezik le. Az első görög visszhangok között elhangzott: a franciaországi fordulat, az észak-rajna–vesztfáliai szocdem siker arra utal, hogy van esély Európában másféle gazdasági és pénzügyi politikára, talán újra lehet tárgyalni bizonyos feltételeket. Ezt szorgalmazta Antonisz Szamarasz ND-vezető is, aki a növekedést elősegítő megoldásokat akar a spórolás és a családi arany eladása helyett.
Minderről már az újra kezdődő kampány során esik szó. A görög helyzet nemzetközi vetülete, hogy tegnap a Szintagma téren a helyi rendőrség letartóztatott 16 európai aktivistát, akik a megszorító intézkedések és az európai gazdasági válság ellen tüntettek.
Júniusban kifuthatnak a pénzből a görögök
Nem érte teljesen váratlanul az európai tőzsdéket a görög bejelentés, miszerint a kilenc napja tartó kétségbeesett kormánykeresés mégsem járt eredménnyel. A német és a francia tőzsde kisebb, a spanyol és az olasz már komolyabb esést produkált a hír hallatán. Négyhavi mélypontra került az euró is a dollárhoz képest. Most már egyre hangosabban találgatja Európa, hogy marad-e Görögország az eurózónában. „Komoly a veszélye annak, hogy Görögország egyszerűen kifut a pénzéből a jövő hónapban. Ez azt jelentené, hogy nem tudnak bért és nyugdíjat fizetni, leáll a tömegközlekedés, összeomlik az infrastruktúra, és az ország a teljes káoszba fullad – mondta a Reutersnek Jonathan Loynes, a Capital Economics vezető európai közgazdásza, aki Athén kilépését jósolja az eurózónából.
Az eurózóna pénzügyminiszterei hivatalosan még mindig amellett kardoskodnak, hogy Athén maradjon, és tegyen eleget kötelezettségeinek, hiszen a 130 milliárd eurós mentőcsomag következő részletét csak ebben az esetben kaphatják meg júniusban. Kérdés, hogy világosabb lesz-e a helyzet egy új választás után.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna elnöke figyelmeztette kollégáit, hogy ne fenyegessék nap mint nap a görögöket.
– Barátokkal nem lehet így beszélni – mondta. A többiek azonban már kibeszélnek: Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter például azt mondta, hogyha a görögök elhagyják az eurót, akkor ki kell lépniük az Európai Unióból is, és újrafelvételük csak kemény tárgyalások után lenne elképzelhető. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig korábban így fakadt ki: aki nem tartja magát a klub szabályaihoz, az ne legyen tag. A német ipari és kereskedelmi kamara elnöke ellenben azt kérte, hogy adjanak kicsit több időt a görögöknek, mert az eurózóna felbomlásának politikai következményei beláthatatlanok.
A görög bizonytalanság különösen Madridnak nem tesz jót: a spanyol gazdasági miniszter tegnap ismét cáfolta, hogy Spanyolország is pénzügyi támogatásért fordulna Brüsszelhez. A spanyol bankok helyzete miatt több szakértő ezt elkerülhetetlennek tartja.
Helyszíni riportunk Görögországból >>>
