A csődöt nem lehet Rato nyakába varrni, ám sokatmondó, hogy még ő sem tudott csodát tenni. A Bankiában vonták össze a rossz hitelek súlya alatt nyögő takarékpénztárakat, és sejteni lehetett a végkifejletet.

A Bankia a nyolcadik – de messze a legnagyobb – pénzügyi intézmény, amelyet a válság 2008-as kitörése óta szanálnia kell a spanyol államnak. A problémák ezúttal is a már ismert okokra vezethetők vissza: a bankok (itt a takarékpénztárak) fűnek-fának adtak ingatlanhiteleket, és amikor az építőipari lufi kipukkadt, már csak futhattak a pénzük után. Az építkezések félbemaradtak, a beruházók csődbe mentek, az ingatlanárak drámaian estek, az ügyfelek pedig elvesztették a munkájukat. A gondokat növeli, hogy a Bankia a negyedik legnagyobb spanyol bank, több mint tízmillió ügyféllel. A spanyol megtakarítások tíz százalékát kezeli, tehát nem lehet hagyni, hogy csődbe menjen. A pénzintézetet most a spanyol nemzeti bank veszi át, amely közleményben biztosította az ügyfeleket, hogy a befektetések biztonságban vannak, senki sem fog pénzt veszíteni.

A szocialista ellenzék is támogatta a bankmentést, de kikötötte, hogy az állam ne „fizessen rá”. Kérdés, hogy ezt hogyan lehet megoldani.

Vannak, akiket mélységesen felháborít a bankmentés. A Cáritas segélyszervezet barcelonai elnöke az El Mundo című lapban felhívta a figyelmet arra, hogy amikor egyre mélyül a szegénység Spanyolországban, a kormány az egészségügyön és az oktatáson spórol, akkor egyszerűen erkölcstelen bankokat szanálni. Előrejelzések szerint mintegy tízmilliárd euróra lesz szükség a Bankia rendbetételéhez azon a 4,5 milliárdon kívül, amelyet már eddig kapott az államtól. Igaz, a másik oldalon 32 milliárd eurónyi „gyanús” ingatlanadósság áll.

A spanyol kormány péntekre ígérte a részletes csomagot a pénzügyi szektor rendbetételéről. Ettől azt remélik, hogy az eddig részletekben kezelt problémát „egy csapásra” meg tudják oldani. A tervek között szerepel, hogy a bankoknak további tízmilliárdokat kellene elkülöníteniük biztonsági tartalék gyanánt. Nincs kizárva, hogy ír mintára a spanyolok is létrehoznának egy „rossz bankot”, amelybe a behajthatatlan kintlevőségeket könyvelnék. A spanyol kormány számításai szerint 320 milliárd eurónyi ingatlanhitelt tartanak nyilván a pénzintézetek, és ennek több mint a fele, 180 milliárd euró is „mérgező” lehet. A vészharangokat máris megkongatták: Nouriel Roubini világhírű közgazdász a Financial Timesban már azt írta, hogy a spanyol bankok megmentéséhez 100–250 milliárd euró közti összegre lesz szükség, ezek után pedig meg ne kérdezze senki, hogy a spanyol gazdaság fizetőképes-e.

Tegnapi diáktüntetés Madridban